Századok – 2016

2016 / 2. szám - KRÓNIKA - Simon Zoltán: Búcsú Koppány Tibortól

532 KRÓNIKA rosi érdemeiért 1993-ban Szinnyei József-díjjal, életművéért 1999-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, 2000-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadé­mia Eötvös József koszorúját, habilitációja 65. évfordulóján a jogelőd Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara „Kari Emlékérem­mel”, 100. születésnapján a Magyar Történelmi Társulat emlékplakettel tisz­telte meg. Életkorban olyan generáció tagja volt, amelyben a régi erkölcsök, a régi munkafegyelem munkált. Berlász Jenő keserű lefokozása, mellőzése idején is meg tudta találni helyét a magyar tudományban, akárcsak állásukat vesztett kortársai, Benda Kálmán vagy Wellmann Imre. Nemzedéke — amelynek immá­ron utolsó képviselőjeként távozott közülünk — méltán érdemli meg, hogy büszkeséggel tekintsünk rá. ifj. Barta János BÚCSÚ KOPPÁNY TIBORTÓL Mindig pótolhatatlan veszteség, ha valaki — a neki kiszabott életút végén — eltávozik e földi világból. Mégis, néha úgy érezzük, egyszerre több embert veszítettünk el, s így a veszteség még keservesebb. 2016. január 30-án életének 88. esztendejében elhunyt Koppány Tibor. A szomorú hír nyomán számos különböző szakfolyóiratban olvasható, vagy lesz olvasható megemlékezés az elhunytról, hiszen több tudományág is meghatáro­zó személyiségei között tarthatta őt számon. Mintha egyszerre több embert ve­szítettünk volna el. A Kaposvárott, 1928-ban született Koppány Tibor elsősorban építész volt. Érdeklődése már a budapesti Műegyetemen végzett tanulmányai alatt a törté­neti építészet felé fordult, így aligha véletlen, hogy rövid oktatói tevékenység után, 1956-tól a Győri Tervező Iroda Műemléki Csoportjánál talált munkát. Építész tervezői munkájának kiteljesedése azonban az Országos Műemléki Fel­ügyelőség keretein belül történt meg, ahol 1959-től nyugdíjba vonulásáig dolgo­zott. Itt hamarosan egyik meghatározó tagja lett a műemlékes építészek nagy generációjának, tevékenyen hozzájárulva a magyarországi műemlékvédelem fény­korához. Az általa tervezett helyreállítások mindmáig példamutatóak, eredmé­nyei gyönyörűséggel töltik el azokat, akik szívesen keresik fel az ország műem­lékeit. Terveire a visszafogottság, az egyszerű megoldások keresése, a közérthe­tő bemutatásra való törekvés, de mindenekfelett a maximális hitelesség megőr­zése a jellemző. Sokféle épület megújulása fűződik a nevéhez, szinte az ország minden pontján. Tervezte műemléki lakóházak helyreállítását (elsősorban Győr­ben és Sopronban), az ő keze nyomán születtek újjá többek között a zalaszántói római katolikus, a szamosbecsi református, a gyöngyöspatai és a mátravere­­bélyi római katolikus templom, Oskü kerektemploma és a pápoci kápolna, a dörgicsei templomromok vagy a nagyvázsonyi pálos templom- és kolostorro­mok. S természetesen várak: Boldogkő, Csesznek, Kereki, Sümeg. Koppány Ti­bor a romoknál is — ahol pedig legfájóbb a részletek hiánya — a feltétlen hite­lességre, s egyúttal a rom, mint történeti forrás lehető legteljesebb megőrzésére

Next

/
Thumbnails
Contents