Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 51 vezetői — Stellán Carlberg és Walter Ahlström — nem bíztak a „szerencselovagban”, mivel szerintük Hellénnek a legfőbb célja az volt, hogy közvetítőként érdekelt legyen a magyar gyufamonopólium megszerzésében. Ezért Cederschiöld — a Carlberggel történt egyeztetés után — azt válaszolta Hellénnek, hogy jelenleg senki sem ér rá a STAB képviselői közül, és majd akkor válik aktuálissá a kérdés, ha „a törvényről megtörtént a szavazás”.35 Cederschiöld az 1927 júniusában a magyar parlament elé terjesztett törvényjavaslatra gondolt, amely — elfogadása esetén — kimondta volna, hogy a meglévő gyufagyárakat kibővíteni, eladni, átruházni, máshová áthelyezni, alapítani36 csak a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter egyetértőén adott engedélyével lehetséges. Továbbá ennek a két tárcának a vezetője a magyarországi fogyasztás várható szükségleteit figyelembe véve megállapíthatta volna minden évre a keretmennyiséget, és ebből az egyes gyárakra jutó termelési kvótát. Ezenfelül a pénzügyminiszter, a kereskedelemügyi miniszter, valamint a népjóléti és munkaügyi miniszter időről időre meghatározhatta volna a kereskedelmi forgalomban követelt legmagasabb árat.37 Ezért jelentősen befolyásolta volna a svéd vállalat szándékait, ha a törvényjavaslatot a magyar országgyűlés megszavazza. Ezt követően Andreas von Schmemannt38 kérte fel Khuen-Héderváry, hogy puhatolózzon a „svéd tröszt” szándékait illetően. Schmemann emellett megemlítette Cederschiöldnek a STAB-ról Magyarországon terjedő rosszindulatú híreszteléseket is, miszerint, ha megkapja a svéd vállalat az országban a gyufamonopóliumot, akkor vagy bezárja az összes magyar gyárat és importált áruval elégíti ki a magyar igényeket, vagy néhány gyárat ugyan meghagy, azonban azokban külföldi munkaerőt fog alkalmazni, és a gyufa előállításához használt nyárfát fogja külföldről behozni.39 Schmemann sikeresebb volt Eric Hellénnél, habár Stellán Carlberg továbbra sem akart Bécsbe küldeni senkit, hogy megkezdje a tárgyalásokat, azonban felajánlotta Khuen-Hédervárynak, hogy ha át kívánja adni a Bethlen-kormány javaslatát, akkor azt Berlinben, a STAB ott tartózkodó munkatársánál, Torsten Hallströmnél megteheti.40 Március elején Khuen-Héderváry Párizsba utazott — elvileg egyéb teendői miatt —, és Cederschiöldöt is felkereste, akinek átnyújtotta a magyar kormány javaslatát. Ebben egy 36 millió dolláros 94,5%-on kibocsátott 5%-os kamatozású kölcsön fejében 50 évre kapta volna meg a STAB a magyar gyufamonopóliumot. Az állami adó 1,36 fillér lett volna minden dobozon. A termelésnek 35 SE/VALA/02854 Fritz Ljungberg: Korrespondens (a továbbiakban: E XXV n) 6. Ungern 1928-1951 (a továbbiakban:6/1928-1951.) Cederschiöld to Ahlström, 1928. 03. 16. 1-5. 2. 36 Utóbbit már az 1921. évi XI. te. is tartalmazta. 37 SE/VALA/02854/E XXV n 4. Ungern 1928-1929 (a továbbiakban:4/1928-1929.) Gesetzvorlage über die modifikationen des Gesetz-Artikels XI/1921 über die Zündholzsteuer bezw. Deren Ergänzungen, 1927. 06. 08. 38 A magyar állam tanácsadója. SE/VAIA 02854/E XXV n/6/1928-1951. Cederschiöld to Ahlström, 1928. 03. 16. 1-5. 2. 39 Azért tartottam fontosnak kiemelni ezt a momentumot, mert ezáltal árnyaltabb képet kaphatunk arról, hogy a magyar kormány — az egyébként egyértelmű okon kívül — miért hangsúlyozza a tárgyalások során a hazai ipar és a magyar munkavállalók érdekeinek védelmét. 40 SE/VALA/02854/E XXV n/6/1928-1951. Cederschiöld to Ahlström, 1928. 03. 16. 1-5. 2-3.
