Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 485 Krónika tárgyalásánál már említett kolligátum jelenleg Iulius Caesar De bello Gallico című munkáját és Francesco Petrarca Caesar-életrajzát tartalmazza, de eredetileg a Budai Krónikának azt a példányát is magában foglalta, amelyet a budapesti Egyetemi Könyvtár őriz. A kódex és az ősnyomtatvány kötése valószínűleg ugyanabban a magyarországi műhelyben készült, a kéziraté 1462 után, talán 1470 körül, a nyomtatványé pedig 1473 pünkösdje után. Feltételezhető, hogy a két kötetet egyazon személy köttette be.82 A kódex további sorsa csak a 18. századtól követhető nyomon. A század folyamán a már említett enyedi református kollégium könyvtárába került, a szakirodalom azonban nem egységes abban a kérdésben, hogy a Teleki család melyik tagja volt a korábbi tulajdonosa.83 Gróf Teleki József (1T732) második feleségére, Bethlen Katára (1700-1759) hagyta a könyveit, amelyeket az asszony saját könyvgyűjteményével együtt az enyedi kollégium könyvtárára hagyott. Feltételezhető, hogy a Teleki-kódex is a könyvek között volt.84 Más vélemény szerint Teleki János (t 1770), Torda megye főispánja lett volna a kézirat korábbi tulajdonosa.85 A kötet a Csepregi-kódexszel ellentétben elkerülte az 1848-1849. évi pusztítást, és valamikor a szabadságharcot követő években a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában került.86 A kéziratot korábbi őrzőhelye után Nagyenyedi kódexnek is nevezik.87 Ahogy arról már szó esett, a krónikaszöveget követő másolói bejegyzésből az is kiderül, hogy a másolás alapjául szolgáló kódex a — név nélkül említett — despotáé volt, aki a — szintén név nélkül említett — francia királytól kapta azt ajándékként. Feljebb ismertettem azt a több kutató által elfogadott elméletet, amely a szóban forgó kódexet a Képes Krónikával, a francia királyt VII. Károllyal (1422-1461), a megajándékozottat pedig Brankovics György (fl456) szerb despotával azonosítja. Azonban Veszprémy László vizsgálatai szerint a Teleki-kódexben fennmaradt krónika nem lehet a Képes Krónika másolata.88 Következésképpen számolnunk kell egy elveszett krónikakézirattal, amelyet valamelyik francia uralkodó ajándékozott valamelyik szerb despotának, és amelynek a szövege ugyanott szakadt meg, ahol a Képes Krónika és a Csepregi-kódex textusa. 4. Thuróczy-kódex.89 A papírkézirat első tartalmi egysége a krónika (föl. lr-69v), amelyet a középkori magyarországi törvényalkotás korai emlékei követnek, nevezetesen az I. (Szent) István királyhoz (1000-1038), I. (Szent) Lász82 Rozsondai Marianne: A Nagyenyedi-kódex. In: Pannonia regia i. m. 459.; Uő: Eredeti kötésben megőrzött nyelvemlékeink i. m. 175-176. 83 A kötet elején a következő bejegyzés olvasható (föl. Ír): „ex Theca C. I. Teleki 1739”. Idézi Csapodi Cs.: A »Magyar Codexek« i. m. 9. 84 Jakó Zs.: Az enyedi régi könyvtár i. m. 211., 213. Vö. Monok István: Teleki-könyvtár(ak). In: MAMŰL XI. 416. 85 Csapodi Cs.: A »Magyar Codexek« i. m. 9. 86 Vass József: A Béldi-codex. Új Magyar Muzeum 3. (1853) 425.; Jakó Zs.: Az enyedi régi könyvtár i. m. 212.; Csapodi Cs.: A »Magyar Codexek« i. m. 9. 87 Csapodi Cs.: A »Magyar Codexek« i. m. 9. 88 Veszprémy L.: A Képes Krónika és Anonymus i. m. 593-594. 89 OSzK, Kézirattár, Cod. Lat. 407. Bartoniek, E.: Codices i. m. 367-368. (407. sz.). Fotókópiája: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF), 252488.
