Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
484 KERTÉSZ BALÁZS legkorábban 1431-ben keletkezhetett. A szövege a Béldi-kódex krónikaváltozatával áll szoros rokonságban,70 és ugyanott szakad meg, ahol a Képes Krónika.71 Említésre érdemes, hogy Mályusz Elemér megállapítása szerint Thuróczy János krónikája megírásához egy, a Csepregi-kódexéhez nagyon közel álló variánst használt.72 73 3. Teleki- (Nagyenyedi) kódex.13 A papírkézirat négy szöveget tartalmaz: az első a krónika (föl. lr-66r), amelynek textusa ugyanott szakad meg, ahol a Képes Krónikáé és a Csepregi-kódexé,74 a második egy magyar nyelvű csízió (föl. 67r-v), a harmadik János presbiter levele Indiáról (föl. 68r-77v), a negyedik egy Nagy Sándor-történet (föl. 77r-112v). A tartalmi egységeket öt kéz írta le.75 A Képes Krónika kapcsán már idéztük a Teleki-kódex krónikaszövege után olvasható másolói bejegyzést, amely szerint a krónikát Tamás N.-i klerikus és Endrefalvai Antal másolták 1462-ben Benedek szováti plébános számára. A szakirodalom a közelebbről meg nem határozott Szovát települést a Bihar megyei Szováttal azonosította,76 hangsúlyozván, hogy közel fekszik Debrecenhez, Brankovics György szerb despota egyik uradalmi központjához, aminek azért van jelentősége, mert — ahogy arról már esett szó — a kéziratban olvasható bejegyzés szerint a krónika mintapéldánya a — név nélkül említett — despotáé volt.77 Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a késő középkori Magyarországon az említetten kívül még legalább három Szovát nevű település létezett: egy Sopron megyében,78 egy Komárom megyében79 és egy az erdélyi Kolozs megyében.80 Leginkább az utóbbiról tételezhető fel, hogy azonos a másolói bejegyzésben említett Szováttal, ugyanis a 16. század első felében erdélyi tulajdonosok birtokában volt a kézirat. 1531-ben Nicolaus Lucz, Nagydisznód (németül Heltau) sacellanusa és orgonistája Péterfalvai Jánosra, az ottani iskola rektorára hagyta a kötetet, amely még 1537-ben is az utóbbi tulajdonában volt. Az előzéklapjain a 16. század első feléből származó bejegyzések olvashatók.81 A kódexet eredeti, vaknyomásos, reneszánsz elemeket is tartalmazó gótikus bőrkötés védi. E kötésnek mind a hat bélyegzője megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Inc. 545. jelzetű ősnyomtatványának kötésén. A Budai 70 Domanovszky S.: A Dubniczi Krónika i. m. 248.; Chronici Hungarici compositio i. m. 232.; Mályusz E.\ A Thuróczy-krónika XV századi kiadásai i. m. 6-10. 71 Chronici Hungarici compositio i. m. 500. 72 Mályusz E.\ A Thuróczy-krónika XV századi kiadásai i. m. 6-10. 73 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, K 32. Korábbi jelzete: Lat. Cod. 4° 12. 74 Chronici Hungarici compositio i. m. 500. 75 Csapodi Csaba: A »Magyar Codexek« elnevezésű gyűjtemény (K 31 - K 114). Bp. 1973. 8. 76 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III., V Bp. 1890- 1913. (Reprint: Bp. 1986.) I. 625. Ma Hajdúszovát, Hajdú-Bihar megye. 77 Jakubovich E.: Nagy Lajos király i. m. 387. Véleményét átvette Mályusz E.: A Thuróczykrónika és forrásai i. m. 73. 78 Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. III. 632. Ma Bágyogszovát, Győr-Moson- Sopron megye. 79 Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. III. 514-515. 80 Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. V 324-325. Ma Magyarszovát, Suatu, Románia. 81 Jakó Zs.: Az enyedi régi könyvtár i. m. 213.; Csapodi Cs.: A »Magyar Codexek« i. m. 8-9.
