Századok – 2016

2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján

460 PÉTERFI BENCE dó eseményeket — elképzelhetetlennek tűnik ugyanis számomra, hogy nem voltak ilyenek — egyáltalán nem ismerjük. Nem zárható ki teljesen, hogy vala­milyen más konfliktusban vállalt szerepe után ez az eset kínálhatta a vele való leszámoláshoz az apropót. Annyi azonban bizonyos, hogy a kegyvesztettség nem sokáig állt fenn. 1514 nyarán a keresztesektől tartó és ellenük szervezke­dő, Csepregen összegyűlő Sopron megyei nemesek nem mást emelnek kapi­tánnyá, mint az eredetileg ott birtokos Kanizsait.78 Pozíciója legkésőbb akkorra tehát biztosan helyreállt, és ebben talán I. Miksa császár közbenjárására is szá­míthatott.79 A főúr Sopron, Vas és Zala megyei jószágai — legalábbis az óriási, 40 ezer rajnai forintos összeghez képest — korántsem voltak olyannyira jövedelmező­­ek, hogy az onnét évről évre befolyó jövedelmekből ennyi pénzt félretehessen. Ezért talán két gondolat munkálhatott benne: vagy az őt illető családi jószágok áruba bocsátásával, vagy azok elzálogosításával vághatta át a gordiuszi csomót. 1515 februárjában Kanizsai János unokatestvérének fia, László nevében előbb a budai káptalan, majd néhány nappal később a fehérvári keresztes konvent előtt tiltakoztak az ellen, hogy osztályos atyafia, Kanizsai János el akarja idege­níteni — többek között — Léka várát, Csepreg castellumot, valamint Kapu és Kanizsa várának felét. A felsorolás voltaképpen Kanizsai János magyarországi birtokainak felelt meg.80 A családi viszály néhány hónapon belül megoldódott: a birtokok egy részét Kanizsai László és anyja, Rozgonyi Klára vette zálogba 12 ezer magyar forintért.81 Nem kizárt, hogy erre az 1515 májusában-júniusában Pozsonyban tartózkodó magyar király környezetében került sor, ahol már javá­ban folyhattak az alig másfél-két hónappal később megkötött Habsburg-Jagel­­ló-szerződés tárgyalásai. Erre következtethetünk Kanizsai Lászlónak Pozsony­ból anyjához küldött soraiból, amelyben atyafiával, Jánossal való küszöbön álló kibékülésről is ír.82 A Pozsonyból Bécsbe utazó, a I. Miksa német-római császár­78 Monumenta rusticorum in Hungáriám rebellium anno MDXIV Maiorem partem collegit An­tonius Nagy Fekete. Edd. Victor Kenéz - Ladislaus Solymosi, in volumen redig. Geisa Érszegi. Bp. 1979. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 12.) 153-154. 115. sz. (a DL 24 872. nyomán). Vö. még: Márki S. : Dósa György i. m. 404-406. (itt szól Kanizsai János és saját pa­rasztjai kapcsolatáról, ami kissé tendenciózus), ill. Barta Gábor'. Az 1514. évi parasztháború és a Du­nántúl. Vasi Szemle 27. (1973) 232., 239., Barta Gábor - Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Bp. 1973. 155. Legutóbb e kérdést érintette: Nógrády Árpád: „Az elakadt fejlődés”. In: Keresztesek­ből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert - Neumann Tibor. Bp. 2015. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) 28. 79 A Jagelló-korból igen sok, Kanizsai (vagy emberei) által elkövetett hatalmaskodásról tudunk, ami nyilván csak az érem egyik oldala volt, hiszen az ő kárára is követtek el erőszakos cselekménye­ket. Egyik alkalommal I. Miksa közbenjárására II. Ulászló megparancsolta egy megye (vélhetően Sopron megye) nemeseinek, hogy ne háborgassák a főúr jószágait. A keltezetlen, címzés nélküli, ko­rabeli másolat: DF 282621., föl. 107r. 80 DL 22 656., DL 22 658. 81 DL 22 698., DL 26 162. (Reiszig E.: A Kanizsaiak i. m. 75. helytelenül 15 ezer forintról be­szél.). A 12 ezer magyar forint különben mintegy 16 ezer rajnai forintnak felelhetett meg. Kanizsai Lászlót és Rozgonyi Klárát 1516 októberében vezették be a zálogjogon szerzett jószágokba (DL 22 816.). Az oklevélben egy szó sem esik arról, hogy kitől és milyen összeg felében jutottak hozzá a birtokokhoz. 82 „Hoc perscripseram vestre magnificentie, séd iám pro certo, ut intellexi a domino Palocy, quod quoquomodo nos etiam sue maiestati nostrum negotium ad scitum et etiam illum terminatum

Next

/
Thumbnails
Contents