Századok – 2016

2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján

KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 447 nélkül meghalt. 1483. évi végrendeletében úgy határozott, hogy fiú utód híján vagyona szálljon a császárra.16 Ez viszont sógorának,17 a 15. századi „zsoldos nemesség” egy kiemelkedő figurájának, a sváb Ulrich von Grafeneggnek, aki ekkor már a magyar király oldalán harcolt, aligha nyerhette el a tetszését. Miu­tán a magyar hadak Pottendorf halála után Szarvkőt elfoglalták, bejelentette igényét a birtokra. Sikerrel járt: 1486-ban Mátyás királytól adománylevelet nyert rá,18 ami természetesen a Kanizsaiak heves tiltakozását váltotta ki. El­képzelhető, hogy Grafenegg nemcsak Szarvkőre, hanem még két másik, annak idején ugyanúgy a Kanizsaiak által birtokolt, majd szintén Habsburg-zálogba került uradalomra, Borostyánkőre és Kismartonra is lecsapott.19 Ezeket azon­ban talán nem is foglalta el Grafenegg.20 21 Elvezni pedig végképp nem tudta hosszan Szarvkőt sem, mivel Grafenegg 1487 nyarán, a III. Frigyes és Mátyás király között dúló háború során, a Bécsújhelytől délre fekvő Schottwien ostro­16 Brigitte Haller-Reiffenstein: Ulrich von Grafeneck und seine Nachkommen. Ein Parallelfall? In: Andreas Baumkircher. Erben und Nachfolger. Symposium im Rahmen der Schlaininger Gespräche vom 20.-24. September 1989 auf Burg Schlaining. Hrsg. Ulrike Docker - Rudolf Kropf. Eisenstadt 1992. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 88.) 145. (az ÖStA HHStA Urkundenreihen, Allgemeine Urkundenreihe [a továbbiakban: UR AUR] 1483 XI 21 nyomán), 149. 17 Ulrich von Grafenegg második felesége Katharina von Pottendorf, aki nem más, mint Georg von Pottendorf lánytestvére. Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 139., 145., Christiana Haider: Die Herren von Pottendorf. Uni.-Phil. Diss. Wien 1970. 150. (családfa), Christiana Buzzi: Die Herren von Pottendorf. Jahrbuch der Heraldisch-Genealogischen Gesellschaft „Adler” Folge 3, 11. (1982-1983) 144. (családfa). 18 A katonai foglalás ténye („cum ipso Georgio obeunte tum vero iure belli castrum ipsum ad nostram maiestatem est redactum”) is az adománylevélben maradt fenn: DL 19 146., amelynek 16. századi másolata: DF 258 602. Ez utóbbi nyomán: ALB) II/l. 72., ahol annyi szerepel (véleményem szerint helytelenül), hogy Grafenegg csak az uradalom felét kapta meg. 19 A Kanizsaiak tiltakozása: Sopron vármegye története. Oklevéltár. I—II. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889-1891. (a továbbiakban: Sopron megye) II. 548. 336. sz. (a DL 19 199. nyomán). Boros­tyánkő és Kismarton 1488. novemberi eladományozására: Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 145., akinek a forrását (ALB III/3. 334.) nem tudtam ellenőrizni. (Nagyon is elkép­zelhető, hogy azon állítás is e tiltakozásra megy vissza.). 20 Ugyanezen a véleményen részletes indoklás kifejtése nélkül: Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 145. Kismarton 1488-ig biztosan nem volt magyar kézen (Kismarton és Kabold 1488. febr. 6-i átadása: Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. XII. Pest 1857. 395-397. 766. sz., Tichtel naplójában 1488. febr. 14. szerepel: ALB II/l. 111.), de utána sem Grafenegg utódai­hoz került, hanem előbb Corvin Jánoshoz, majd mintegy ideiglenes jelleggel Mátyás király halála után Beatrix és az országnagyok Szapolyai Istvánnak 17 ezer forintért adták zálogba (teljes szövegű kiadása: Ferdo Sisié: Rukovet spomenika o hercegu Ivanisu Korvinu i o borbama Hrvata s Turcima. I. Starine JAZU 37. [1934] 290. [a DL 19 657. nyomán]). Ami Borostyánkőt illeti, Ulrich von Grafenegg valószínűleg azért formált jogott rá, mivel 1484-től Georg von Pottendorf bírta azt III. Frigyes császár jóváhagyásából pflegerként (Harald Prickler: Die Herrschaft Bernstein unter den Königsbergem. Uni.-Phil. Diss. Wien 1956. 12., valószínűleg az ÖStA HHStA UR AUR 1484 II 8 jel­zeten őrzött források nyomán). Valószínűleg csak az 1480-as évek legvégére került magyar kézre. 1487. okt. 23-án adta parancsba, hogy Baumkircher Vilmos, Bajnai Bot András és Egervári László hadaik élén megostromolják a várat - még azelőtt, hogy Albert szász herceggel megkötött fegyver­­szünet okt. 28-án életbe lépne (DL 103 935.). A magyar foglalással kapcsolatos, jóval később, egy év­század távlatából keletkezett elbeszélésekre: Prickler, H. : Die Herrschaft i. m. 12-13. 21 1487. július 18-i dátummal: Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 119. 146. (ki­fejezetten dátum nem említve, csak a halálát elbeszélő források elősorolása), amivel szemben a he­lyes időpont 1487. júl. 12. Erre 1. Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragónia (1458-[1476]-1490). Bp. 2011. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. = Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 2.) 87. 1075. j.

Next

/
Thumbnails
Contents