Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Novák Veronika: Megszentelt útvonalak - megszerzett útvonalak. Körmeneti térhasználat és hatalom a 15-16. századi Párizsban
KÖRMENETI TÉRHASZNÁLAT ÉS HATALOM A 15-16. SZÁZADI PÁRIZSBAN 415 tott menetek száma igen látványos mennyiségű is lehetett, mint 1412-ben: Jacques Chiffoleau történész „körmenetőrületről” beszél, hiszen a király, VI. Károly vezetésével elinduló két hónapos hadjárat alatt minden nap tartottak könyörgő meneteket a távollévő királyért és a sereg sikeréért, melyek közül a krónikák összesen 54-et jegyeztek fel.31 Ilyen több napos-hetes sorozatok korszakunkban ritkán ugyan, de más alkalommal is előfordultak, így 1412 mellett 1417-ben, 1423-ban, 1427-ben, 1461-ben, 1528-ban, 1530-ban, 1583-84-ben és 1589-ben is.32 Jóval gyakoribb jelenség, hogy a menetek megsokszorozódása egy adott ritmust vett fel: tudunk olyan körmenetekről, amelyeket hetente háromszor vagy éppen egymást követő több vasárnapon tartottak.33 A második csoportba a hálaadó körmenetek tartoztak, amelyeket egy adott esemény után rendeztek meg, ezeket nem ismételték. Ez a körmenettípus újabb keletű, hiszen Párizsban az 1410-es években vált gyakorlattá. A kétféle precesszió vonatkozhatott ugyanazon eseménysorra is: Meulan 1423-as ostroma alatt a párizsi plébániákon két héten át tartottak könyörgő meneteket, majd a város bevételének hírére egy hálaadó körmeneten vettek részt.34 A két típus kialakulása tehát időben elkülönül: míg a „királyság javáért és üdvéért” tartott könyörgő menetek már a 14. század végén, VI. Károly uralkodásának elején gyakorivá váltak, a hálaadó körmenetek valamivel később, az 1410-es évek polgárháborús viszonyai között születtek és az 1420-as évek angol-burgundi uralom alatt álló Párizsában váltak általánossá. Mindkét körmenettípus, szinte változatlan intenzitással, továbbélt egészen a 16. század végéig.35 Antoine Destemberg az egyetem által szervezett különleges (illetve speciálisan az egyetemi élethez kötődő) körmenetekből 330-at gyűjtött össze 1393 és 1492 között.36 Michéle Fogéi a 17. században összeállított gyűjtemények alapján összeállította a 16. században a hatóságok által elrendelt párizsi rendkívüli körmenetek listáját, és 287-et számolt össze.37 Ez azt mutatja, hogy a körmeneti kedv nem lankadt, sőt, Michéle Fogéi szerint a 16. század közepén egyfajta „szimbolikus offenzíva” ment végbe a királyság részéről: megnövekedett a ceremóniák alkalmazása.38 A hálaadó körmenetek különlegessége az aktualitáshoz, mégpedig a politikai és katonai természetű hírekhez való rendkívül szoros kötődése. A naplók és feljegyzések pontos datálása lehetővé teszi, hogy észrevegyük, milyen rövid idő telt el a hír megérkezése és a körmenet lezajlása között. Általában két, néha egyetlen nap kellett ahhoz, hogy a városi vezetéshez és a Parlamenthez beérkező hírt követően a körmenet elinduljon - így az egyházi ceremónia valódi tájékoztató funkciót is betöltött.39 A gyors reagálás igénye megragadható egy másik 31 Chiffoleau, J.\ Les processions i. m. 48-53. 32 Chiffoleau, J.: Les processions i. m. 46-47.; Denis Crouzet: Recherches sur les processions blanches - 1583-1584. Histoire, économie et société (1982: 4. sz.) 511-563. 33 Guenée, B.: Liturgie et politique i. m. 38-39. 34 Fauquembergue II. 88-91. 35 Guenée, B.: Liturgie et politique i. m.; Fogéi, M.: Les cérémonies i. m. 36 Destemberg, A.: L’honneur i. m. 166. 37 Fogéi, MLes cérémonies i. m. 434-441. 38 Fogéi, MLes cérémonies i. m. 146. „L’offensive symbolique de la monarchic” fejezetcím. 39 Novák V: Hírek, hatalom i. m. 194—197.
