Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)
A MAGYARORSZÁGI JAGELLÓK ÉS A NÉMET LOVAGREND ... (1511-1525) 403 nagymester 600 lovas zsoldos járandóságával tartozik neki.131 Brandenburgi György unszolására 1523. augusztus végén II. Lajos (aki március közepén Prágából visszatért Budára)132 levélben fordult nagybátyjához, Zsigmond lengyel királyhoz, hogy az őszre tervezett találkozójukon, ahol a moldvai helyzetről akartak tárgyalni, a lengyel-porosz kérdést is vegyék napirendre.133 1523 októberében a dán király már azt írta, hogy a nagymester 37926 guldennel tartozik neki a zsoldosok toborzásáért.134 Albert súlyos pénzügyi gondjain családja enyhített valamit: 1523. november 25-én testvére, Joachim, brandenburgi választófejedelem 4600 gulden kölcsönt adott neki.135 1523 végén Nürnbergben a nagymester és Achac Czeme, Stargard lengyel sztarosztája informális megbeszélést folytatott,136 mert Krakkóban úgy tudták, hogy Albert az érdemi segítségnyújtás hiánya miatt visszavonulásra, lemondásra készül.137 Achac Czeme a lengyel kancellár és több magas méltóság nevében közölte, hogy lemondása esetén Zsigmond király földbirtokadományokkal gondoskodna Albertról.138 1524. február 21-én Joachim őrgróf arról tájékoztatta öccsét, Albertet, hogy a birodalmi gyűlésen képviselni fogja a Német Lovagrend ügyét, mert egyre jobban közeledett a négyéves fegyverszünet vége.139 Ugyanilyen okból 1524 októberében a nagymester ismét Magyarországra utazott, hogy II. Lajos támogatását is kérje. Talán azt remélte, hogy a Brandenburg-ház budai befolyásának erősödésével a lovagrend ügye mégis pártfogóra talál a magyarországi Jagelló udvarban. 1523 novemberében ugyanis Magyarországra érkezett másik testvére, Vilmos is, aki 1525. május végéig ott is maradt, és bátyjával, Györggyel együtt nagyon komoly befolyást gyakoroltak a királyi párra.140 II. Lajos azonban egyértelművé tette, hogy minden diplomáciai, közvetítői segítséget megad a porosz-lengyel konfliktus békés rendezéséhez, de a török fenyegetés miatt nincs abban a helyzetben, hogy katonai vagy pénzügyi eszközökkel támogassa a Német Lovagrendet a Lengyelország elleni háborúban.141 A Jagelló-ház magyar és cseh ága tevékeny szerepet vállalt a porosz-lengyel béketárgyalások lebonyolításában. 1525 elején hivatalos tárgyalások kezdődtek Budán a Német Lovagrend és Lengyelország között, amelyen a pápai megbízott, a Birodalom követei és hat magyar egyházi méltóság is részt vett.142 131 Regesta II. Nr. 4100. 132 Václav Buzek: Saját országában idegen (Jagelló Lajos és Habsburg Mária csehországi tartózkodása 1522-1523 fordulóján). In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. Szerk. Réthelyi Orsolya, F. Romhányi Beatrix, Spekner Enikő, Végh András, Bp. 2005. 57-58. 133 Zombori Jagelló-Habsburg rendezési kísérlet i. m. 231. 134 Regesta II. Nr. 4105 135 Regesta II. Nr. 4106. 136 Urkundenbuch I. Nr. 248. 137 Zivier, E.: Neuere Geschichte Polens i. m. 270. 138 Peter Meier: Die Ursachen der Säkularisation Preußens und ihre Beziehungen zur Lutherischen Reformation. In: 450 Jahre Reformation. Hg. Leo Stern, Max Steinmetz, Berlin 1967. 170- 185. itt: 175. 139 Regesta II.Nr. 4108. 140 Csepregi, Z.\ ich will kein fleis nit sparen...” i. m. 66. 141 Urkundenbuch I. Nr. 316. 142 Urkundenbuch I. Nr. 265., 284., 285., 286., 287., 288.
