Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)
A MAGYARORSZÁGI JAGELLÓK ÉS A NÉMET LOVAGREND ... (1511-1525) 397 dek előtt demonstrálhassa: a Jagellókkal kötött békével nem mondott le a Német Lovagrendről, azt a birodalom részének tartja, a nagymestert pedig a birodalmi fejedelmek egyikének.75 Albert azonban nem utazott Németországba, hanem a moszkvai kapcsolatot igyekezett építeni, de a császár és a lengyel király felé is aktívabb diplomáciát kezdett.76 1516. március 13-án meghalt Ulászló király. Utóda kiskorú fia, Lajos lett, akinek az udvarában továbbra is a nagymester testvére, Brandenburgi György volt a legbefolyásosabb ember. A Habsburg-Jagelló szerződés azonban Szapolyai hatalmi törekvéseivel szemben a magyarországi Jagellók érdekeit, II. Lajos koronájának stabilitását szolgálta, ezért még Brandenburgi György sem akart a Német Lovagrend oldalán állva oly mértékben elköteleződni, ami konfliktust okozott volna Krakkóval. A lovagrend ugyanis egyre nyíltabb katonai előkészületeket tett. Albert nagymester 1516. április 13-án pl. azt írta Heinrich Reuss von Plauen-nek, Bartenstein (Bartoszyce) komturjának, hogy a közelgő háború miatt szerelje fel erőit, erősítse meg a falakat és fegyverkészleteit.77 A nagymester tudtával és beleegyezésével Kelet-Poroszország területéről portyázó-rabló betörések indultak a lengyel korona közvetlen fennhatósága alatt álló ermlandi püspökségbe. Az ún. Királyi Poroszország (az 1466 után Lengyelországhoz került lovagrendi területek) prelátusai, méltóságviselői és rendjei 1516. május 31-én kelt levelükben panaszt tettek a nagymesternél az ermlandi határvidékeken folyó rablások miatt.78 Egy hónappal később már maga a lengyel király írt levelet a nagymesternek, hogy a Poroszországból jött rablók milyen károkat okoztak.79 1516 júliusában Fabian ermlandi püspök több erőszakos rablóakcióról számolt be.80 A portyázásokról a lovagrendi tisztségviselők is tettek jelentést. Balga (Veszelnoje) elöljárója például 1516. július 13-án azt jelentette, hogy Kelet-Poroszországból martalócok támadtak Mehlsack (Pieni^zno) vidékére.81 Tovább élezte a helyzetet az ermlandi püspök és egy ermlandi földbirtokos nemes, Hippolyt Wedel közötti, régóta folyó magánharc (Fehde), mert a püspök azt feltételezte (s nem ok nélkül), hogy ellenfelét a lovagrend támogatja.82 Az ermlandi határvidéken annyira feszültté vált a helyzet, hogy 1516. október végén egy lengyel küldöttség kereste fel a nagymestert, hogy a helyzet rendezéséről tárgyaljanak.83 A háborús előkészületeket szolgálta az is, hogy 1516. november 9-én a nagymester megtiltotta a poroszországi lovak exportját.84 A közelgő háborúra történő felkészülés és az oroszokkal folytatott egyeztetés természetesen a lengyel udvar előtt sem maradt titok. A számos forrásból származó infor75 Regesta 1,3. Nr. 20726. 76 Regesta 1,3. Nr. 20792., 20802. 77 Regesta 1,3. Nr. 20827. 78 Regesta 1,3. Nr 20877. 79 Regesta 1,3. Nr 20908. 80 Regesta 1,3. Nr 20938., 20939., 20946. 81 Regesta 1,3. Nr 20947. 82 Joseph Kolberg: Ermland im Kriege des Jahres 1520. Zeitschrift für die Geschichte und Altertumskunde Ermlands 15 (1905) 209-390., itt: 215. 83 Regesta 1,3. Nr. 21062. 84 Regesta 1,3. Nr. 21090.