Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
TANULMÁNYOK Erős Vilmos A MÁSODIK „SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI” VITA (Szekfű Gyula „Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)1 „Lényegében teljesen azonos lelki összetétellel.” Az alábbi tanulmány témája Szekfű Gyula híres, nagy port felvert könyvének az 1929-ben, az erdélyi fejedelem halálának 300. évfordulójára megjelent „Bethlen Gábor” című monográfiájának korabeli visszhangja2. A tanulmány egy rövidebb változata megjelent a „Bethlen Gábor képmása” című kötetben3. Ezt az írást — a további kutatások hatására — időközben jelentősen kibővítettem, s egy alapvetően forrásközlő függelékkel is kiegészítettem. 2013-as tanulmányomat azzal a megjegyzéssel kezdtem, hogy „A vizsgálat legitimitását az adja, hogy (jóllehet az itteni körülményekre sokan hivatkoznak) az ez ügyben kibontakozott széleskörű vitát még senki sem dolgozta fel, sőt ez alapjában bibliográfiai/filológiai szempontból is sok vonatkozásban feltáratlan. Bizonyítja mindezt, hogy Gyurgyák János 2007-es könyve („Ezzé lett magyar hazátok”)4, amely az eddigi legteljesebb Szekfű műveinek visszhangját rögzítő bibliográfiát tartalmazza, csak a széleskörű vita néhány elemét (Móricz Zs., R. Kiss István, Hajnal István, Krenner Miklós5) sorolja fel. (Pedig Hernádi László 1981-es bibliográfiája6 ennél már lényegesen többet megjelöl, de — amint a következőkből ez kiderül — messzemenően ez sem mindet.)” Időközben megjelent Dénes Iván Zoltán tollából az első magyar nyelvű Szekfű-monográfia7, amely jelentős teret 1 A tanulmány elkészítését a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú projekt támogatta. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Itt szeretnék köszönetét mondani tanítványomnak, Gyimesi Pálmának is a tanulmány forrásanyagának összegyűjtésében nyújtott segítségéért. 2 Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Budapest, 1929. 3 Vö. Bethlen Gábor képmása. Szerkesztette: Papp Klára és Balogh Judit. Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, Debrecen. 2013. A kötet a 2012 májusában, a Miskolci Egyetemen szervezett konferencia előadásait tartalmazza. Tanulmányom szövegére vö. Uo. 25-42. 4 Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest, Osiris, 2007. 5 Vö. pl. Krenner Miklós: A Toll, 1929, 1930. 1. sz. 20-25. A többi cikk részletes bibliográfiai adataira vö. a későbbiek. 6 Vö. Hernádi László: Bethlen Gábor bibliográfia 1613-1980. In: Bethlen Gábor állama és kora. Szerk. Kovács Kálmán. Budapest, 1980. 73-174. Különnyomat is. 7 Vö. Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony, 2015.
