Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Pápai követek a Mohács előtti Magyarországon
PÁPAI KÖVETEK A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 377 Burgio Vio legátussal együtt érkezett Magyarországra 1523 nyarán. Bár minden bizonnyal rendszeresen küldött jelentéseket és a legátust biztosan elkísérte a bécsújhelyi találkozóra is, de ennek írásbeli nyoma nem maradt fenn. VII. Kelemen pápává választásakor Vio bíboros Rómába küldte Burgiót, hogy az új pápát tájékoztassa a magyarországi helyzetről.52 A nunciust 1524. január 22-én értesítették, hogy az eddigi legátust Lorenzo Campeggio bíboros váltja majd. A pápa meghagyta Burgiónak, hogy az új legátusnak mindenben engedelmeskedjen, és levélben rendszeresen tájékoztassa a magyarországi helyzetről, csakúgy, mint Giovanni Salviati bíborost, Magyarország protektorát. Meghagyta továbbá, hogy követsége ügyében ne csak Salviatival egyeztessen, hanem II. Lajos király — akit szintén értesített Burgio maradásáról53 — követével, Brodarics Istvánnal is.54 55 Burgiót VII. Kelemen pápa 1524. február végén küldte vissza Magyarországra, hogy a leköszönő legátustól átvegye a Szentszék budai követségét.56 Február 20-án kelt ajánlólevelei arról tanúskodnak, hogy Burgio első magyarországi tartózkodása alatt az egész magyar politikai elitet és annak erőviszonyait is feltérképezte, és véleményét az új pápával is megosztotta.56 Ebből nyilvánvalónak tűnik, hogy Burgio a külföldi követek megtévesztésében korábban már nagy jártasságot szerzett Bornemissza János budai várnagy, II. Lajos király nevelője befolyása alá került. A Bornemissza Jánoshoz küldött brévéből egyértelműen kiviláglik, hogy a nuncius igen elismerően nyilatkozott a magyar főúrról a pápának; erényeinek hosszas dicsérete mellett azt is elárulta a szentatyának, hogy Tömöri Pál Bornemissza javaslatára lett kalocsai érsek és a déli végeket védő seregek vezetője.57 Ugyanakkor Kubinyi András kutatásaiból tudjuk, hogy Bornemissza volt a magyar királyi udvar legnagyobb intrikusa, aki nemcsak Burgiót, hanem a velencei és a császári követeket is félrevezette.58 52 I. m. xcv; Fraknói V: Magyarország és a Szentszék i. m. II. 333-334. 53 Nemes G.: Brevia Clementina i. m. 10-12., n. 9. - Ófelsége márc. 8-án kelt levelében Brodaricsnak örömét fejezi ki, hogy Burgio visszatér. EFK Y. IV 55. föl. 46r, kiad. Kasza P Epistulae i. m. 90-93., n. 30., 91. L. még Relationes oratorum pontificiorum i. m. xcv. 54 Nemes G.: Brevia Clementina i. m. 7-9., n. 7. 55 1524. jan. 22. Tommaso de Vio bíboros legátushoz, 1. Nemes G.: Brevia Clementina i. m. 9-10., n. 8. Burgio nuncius visszaküldése az 1524. febr. 28-i konzisztóriumon is szóba került, 1. Tusor P - Nemes G.: Consistorialia i. m. 49., n. 46. 66 Fraknói V: Magyarország és a Szentszék i. m. II. 338. 57 Nemes G.: Brevia Clementina i. m. 15-17., n. 14. - 1523. febr. 4-én olvasták fel a pápai konzisztóriumon II. Lajos királynak azt a levelét, melyben a kalocsai érsekséget Tömöri számára kérte: Tusor P. - Nemes GConsistorialia i. m. 38., n. 29. Fraknói Vilmos csak a főkapitányságra való jelölést tulajdonítja Bornemisszának, erre és a kinevezésére 1. Fraknói Vilmos: Tömöri Pál élete. Századok 15. (1881) 286-312., 377-396., 723-746., 309-312. 68 Kubinyi András:: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Ruzsás Lajos - Szakály Ferenc. Bp. 1986. 59-99., 79.; Kubinyi A.: Szálkái i. m. 147. Bornemissza Mária királynét sem szívlelte, erre 1. Kubinyi András: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika 1521-1526. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Szerk. Réthelyi Orsolya - F. Romhányi Beatrix - Spekner Enikő - Végh András. Bp. 2005. 13-23., 13.