Századok – 2016

2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: A "szent királyok törvényei". A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története

A KORA ÁRPÁD-KORI TÖRVÉNYEK FENNMARADÁSÁNAK TÖRTÉNETE 339

beli úgynevezett „kuntörvények”,70 valamint két III. András-kori törvénykönyv.71 A 16. században azonban ezekről láthatólag mit sem tudtak. Az Árpád-kori jogalkotás ekkor valójában csupán a három 11. századi király hagyatéka, hiszen mint láttuk, az Aranybullát is csupán Mátyás átiratából ismerték. Hogy az ezeket fenntartó tradíciónak mekkora a jelentősége, azt különösen akkor értjük meg, ha felfigyelünk arra, hogy a 16. századi, a valamivel több mint öt évszázada fennálló királyság törvényhozását reprezentáló — és a Corpus Juris alapját is képző — kéziratos gyűjteményekből háromszáz év jogalkotásának emlékei teljes egészében hiányoztak.

„THE LAWS OF THE HOLY KINGS”

(The History of the Survival of Laws from the Early Árpád, Period)

by Mikó Gábor (Summary)

The oldest Hungarian laws, namely the decrees of Saint Stephen, Saint Ladislas and king Coloman, have received considerable scholarly attention for several centuries. As no contemporary manuscript containing these texts has come down to us, the researchers have before all focussed on the ways in which the original structure of the decrees and their correct wording could be reconstructed from later copies.The idea that later copies can tell us something important about the survival of these old laws without any reconstruction, however, has not emerged so far. It is this problem to which the present paper is devoted.

The first attempt at collecting all previous legal material in the Hungarian Kingdom was made in the middle of the sixteenth century. As a result, several dozens of chronologically stuctured manuscript collections of laws were prepared. The greater collections start with the decrees of the eleventh century, but their next content units come from as late as the fifteenth century. This suggests that the earliest laws had constituted an independent tradition already prior to the sixteenth century. This is underpinned by two manuscripts, which were made in the fifteenth century, and only contain the laws of Saint Stephen, Saint Ladislas and Coloman. Although the fifteenth century is likewise fairly remote from the Árpád period, the survival of these decrees cannot be accounted for from a purely legal perspective. It is logical to presume that what gave these texts their authority was at first the person of the lawgiver himself, and later their very antiquity. This is already indicated by those thirteenth-century pieces of evidence which refer to the „laws of the Holy Kings”.

mint Kovachich Márton György kommentárját a szöveg első kiadása után: Kovachich, M. GVestigia comitiorum i. m. 144. Az oklevél hasonmását 1. a forrásnak a legújabb részletes elemzését elvégző Zsoldos Attila tanulmányának utolsó oldalán: Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum politikatörténeti háttere. (IV Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete). Századok 141. (2007) 839.

70 IV László két, 1279-ben kelt törvényét szintén a 18. században adták ki először, vö. Szentpétery I. - Borsa /.: Kritikai jegyzék i. m. II. köt. 2-3. fűz. 236. (2962. sz.), 247. (3000. sz.), DRMH I.

67., 131. (csak az említett kritikai jegyzékben 3000. számmal jelölt szöveg).

71 III. András 1290. évi dekrétumát a gyulafehérvári káptalan egy évvel későbbi átiratából Kovachich publikálta: Kovachich, J. N: Notitiae i. m. 212-213., vö. Szentpétery I. - Borsa /.: Kritikai jegyzék i. m. II. köt., 4. fűz. 36. (3705. sz.), DRMH I. 42., 109.; III. András 1298. évi törvényét egy, nem sokkal ezután kiadott királyi tanácsi határozattal, valamint az Aranybullával együtt I. Ulászló király írta át 1440-ben kelt első dekrétumában. Erről a törvényről sem volt azonban már tudomásuk a 16. századi kódexek összeállítóinak, így természetesen a Corpus Juris-ból is kimaradt. Az egyetlen eredeti példányt a 18. században fedezték fel, III. András törvényét és a királyi tanácsi határozatot (egy dekrétumként) elsőként Martinus Georgius Kovachich: Supplementum ad Vestigia comitiorum. Budae 1798. 89-192. jelentette meg, vö. DRMH I. 114. A királyi tanácsi határozat újabb kiadását 1. DRH 1301-1457 i. m. 387-396., vö. még uo. 309., 311. és DRMH I. 71., 134.