Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
34 ERŐS VILMOS Bécs, 1933. III. 1. 103. „...jól tennéd, ha műved második kiadásában kihagynád azt a nézetem szerint igazságtalan ítéletet, a mellyel a 350. oldalon188 Paulert sújtod, főleg művei értékelésében, melyek bár nem szellemtörténeti módszer szerint készültek, mindamellett alapvető munkák. Igazad lehet, hogy Paulerben nem volt soha filozófiai érzék189; én nem tudom megítélni, mert bennem sincs. Bizonyos ellenben az, hogy ő csak igen fiatal ügyvéd korában, mikot történettel csupán amateur-ként190 foglalkozott, volt Comte-nak (és általában a franciáknak) lelkes híve. Később azonban, amint igazi historikus lön, lassan faképnél hagyta Comtékat és a Ranke-féle józan elv, a ‘wie es eigentlich gewesen’191 talajára állott. A Taine-féle petit fait-k192 végnélküli kerepelő malmait pedig soha nem utánozta... Róla tartott emlékbeszédemben eleget szóltam ezekről. - Legyen szabad itt még, szíves engedelmeddel, megemlítenem, hogy Te is, Thienemann193 is tévedtek, midőn a szellemtörténeti módszer előtti, u. név. pozitivista történetírást Magyarországon a Comte-féle pozitivizmussal egy kalap alá vonjátok. Ha ezt Thienemann a germanista teszi: á la bonheur194. De Szekfű jól tudja, hogy az újabban pozitivistának elnevezett magyar historikusok egyikének sem jutott eszébe: Comte receptje szerint az exakt természettudományok törvényeihez hasonló törvényeket keresni és megállapítani a történetben195. Ettől már a filozófiai érzék hiánya is visszatartá azt, aki a józan ész netán nem tartott volna vissza.” Bpest. 1933. V 23. 105. „Kedves jó Barátom! A mai Új Nemzedékben196 meglepődéssel olvastam, hogy vállaidra már 5x nehezült. - Sietek ehhez a félszázadhoz, melyre büszkén és a legteljesebb meg188 Vö. Hóman B.-Szekfű Gy.: Magyar történet, i. m. 189 Vö. Pauler Gyula: A positivismus hatásáról a történettudományra. Századok, 1871 (5), 527-645..; 624-641. Valamint uő: Comte Ágost és a történelem. Századok, 1873 (7), 225-241. ; 391-406.; 462-481. 190 Nem szakemberként, kedvtelésből (francia). 191 „Ahogy tulajdonképpen megtörtént”. Rankéhoz vö. Georg G. Iggers: A német historizmus. Budapest: Gondolat. 1988. 192 Apró tények (francia). 193 Thienemann Tivadarhoz vö. Ujváry, Gábor: „A végtelenben újra találkoznak. Szekfű Gyula és Hóman Bálint párhuzamos, majd elváló életpályája.” In: Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Szerkesztette: Paksa Rudolf. Budapest: Argumentum - Eötvös József Collegium. 2007. 43-78. 194 Lelke rajta (francia) 195 A pozitivizmusról immár klasszikus R. Várkonyi Ágnes, 1973: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban II. (A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon. 1830-1860.) Akadémiai Kiadó., Budapest 196 Szekfű 1883-ban született.
