Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: A "szent királyok törvényei". A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története
326 MIKÓ GÁBOR nészeknek talán a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy megállapítsák ezek keletkezési sorrendjét, illetve egymáshoz való viszonyát.28 A Kálmán nevéhez kötött törvények és zsinati határozatok datálása szintén problematikusnak bizonyult, bár a fő nehézséget nem az egyes szövegemlékek kronológiai rendbe állítása okozta, hanem az, hogy ezeket a király két évtizedes uralkodásán belül minél pontosabban elhelyezzék.29 Remélhetőleg már ebből a rövid áttekintésből is kiderült, hogy korai törvényeink legjelesebb kutatóit — amennyiben a szöveghagyományozódást vizsgálták — mindenekelőtt az érdekelte, hogyan lehet a későbbi másolatokból rekonstruálni a dekrétumok eredeti struktúráját, illetve helyes szövegét. Az az elképzelés viszont, hogy az akár évszázadokkal későbbi másolatok bármiféle rekonstrukció nélkül is árulkodhatnak e régi törvények fennmaradásáról, érdekes módon mindeddig fel sem merült. Ennek oka feltehetően abban keresendő, hogy egy efféle vizsgálatnak ki kell lépnie a medievisztika területéről, és a problémát legalább annyira kora újkorinak, mint középkorinak kell tekintenie. Magam azonban ennek létjogosultságát könnyen indokolhatónak tartom, hiszen az Intelmeknek, a László-féle törvényeknek, valamint Kálmán egyes törvényeitár 9.) Szeged 1996. 86-96., 118-128. Véleményét elfogadta a 11. század hazai történetét feldolgozó összefoglalásában Kristó Gyula is: Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. (Magyar Századok 2.) Bp. 1999. 57. 28 Az ezzel kapcsolatos álláspontokat és vitákat bemutatja Jánosi M.\ Törvényalkotás i. m. 104-112. 29 Ezzel kapcsolatban ma is eltérőek az álláspontok. Legkorábbi törvényhozási emléknek általában az Albericus-féle kompilációt tartják. Az első esztergomi zsinatot először 1100-ra (Szerafin érseksége idejére) keltezte Szuromi Sz. A.: Az első három Esztergomi Zsinat i. m. 379., ahol Závodszky L.: Törvények i. m. 95-96. lapjaira hivatkozik. E helyütt viszont arról nincs szó, hogy Závodszky szerint a zsinat 1100-ban lett volna, csupán arról, hogy azt minden bizonnyal Kálmán idejében tartották. Szuromi Sz. A.: Kánongyűjtemények i. m. 192. a szinódus dátumául már az 1104/1105. éveket is elfogadhatónak tartotta. Györffy György szerint a korábbi zsinatot Lőrinc érsek elnökletével „Kálmán uralkodásának második felében tartották”, 1. Magyarország Története i. m. II. 965. Lothar Waldmüller. Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311). Paderborn-München-Wien-Zürich 1987. 136. az első zsinatra csak egy terminus post quem-et jelölt meg 1095-ben, ám a II. esztergomi concilium-ot 1106/1108 környékére helyezte. Jánosi Monika: Az első ún. esztergomi zsinati határozatok keletkezésének problémái. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 83. (1986) 27-28. Lőrinc érseksége idejére, 1104 és 1112/1113 közé keltezte az első szinódust, vö. még Uő: Kálmán törvényei. In: Korai Magyar Történeti Lexikon. (9-14. század). Szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. 315-316. Z. J. Kosztolnyik: Latin Canon Law and Hungarian Laws in the Early Decades of the Twelfth Century. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Neumann Tibor. (Analecta Mediaevalia 2.) Bp. 2004. 178. 1105 körűire datálta az első zsinatot. Makk Ferenc: A tizenkettedik század története. (Magyar Századok 3.) Bp. 2000. 23. 1100 körüli első esztergomi zsinatról szólt. Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István legenda datálásának kérdéséhez. In: Uő: írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. (TDI Könyvek 9.) Bp. 2009. 72-73. Jánosi véleményét fogadta el, és pontosította is egyben, „az 1104/05 utáni egy-két év valamelyikét” javasolván az első zsinat idejéül, míg a másodikat Kuno pápai legátus Magyarországra érkezésével hozta összefüggésbe, és 1111/1112-re datálta. Hasonlóan Koszta László: Lőrinc. In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 38-39., vö. még Szuromi Sz. A.: Kánongyűjtemények i. m. 197., 200. Ezzel ellentétben Szovák Kornél: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 29-30. a második zsinatot — Waldmüllerhez hasonlóan — nem kapcsolta össze Kuno legátus hazai ténykedésével.
