Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: A "szent királyok törvényei". A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története
320 MIKÓ GÁBOR motívumát. Fontos még e helyütt azt is megemlíteni, hogy a bemutatásra kerülő történészi munkák többsége a Szent István-i törvényhozást taglalja. Ennek oka nem az önkényes szelekcióm, hanem az, hogy az államalapító király nevéhez kötött rendelkezések szakirodalma sokkalta bővebb utódaiénál. Ez egyrészt magával az államalapítással függ össze, másrészt pedig a viszonylag komplikált szöveghagyománnyal. Az első olyan problémakör, amely a történészeket a 18. század óta mondhatni töretlenül foglalkoztatja — és amely leginkább az istváni törvényekkel összefüggésben merült fel — a jogalkotás önállósága. Péterfy Károly volt az első, aki az 1741-ben megjelent, ám máig forgatott, zsinati végzések szövegét kiadó munkájában felhívta a figyelmet István dekrétumának első cikkelye, illetve egy 9. századi frank zsinat kánonja közti kétségtelen párhuzamra.3 Részben az ő nyomában haladva néhány évtizeddel később Kollár Adám, a bécsi udvari könyvtár igazgatója, újabb analógiákat publikált több törvénycikk, illetve korábbi nyugat-európai szinódusok határozatai közt.4 Eredményeiket a későbbi kutatók is felhasználták.5 Annak okát, hogy Péterfy és Kollár miért éppen az egyházi jellegű intézkedések lehetséges forrásait találták meg, azzal magyarázhatjuk, hogy ekkorra már nagyszámú zsinat határozatai láttak nyomtatásban is napvilágot, elsősorban jezsuita történészek szerkesztésében.6 A 19. században, mindenekelőtt a Georg Heinrich Pertz által életre hívott Monumenta Germaniae Historica kiadványsorozatnak köszönhetően számos világi jellegű intézkedést tartalmazó törvény-, valamint kapituláré-kollekció vált szélesebb körben — és kritikai kiadásokban — ismertté. Nem kellett sokat várni arra, hogy ezek közt is keresni kezdjék a korai törvényeink mintáit.7 A legtöbb ilyen jellegű szövegpárhuzamot vitathatatlanul Závodszky Levente tár3 Carolus Péterfy. Sacra Concilia. Posonii 1741. 6. 4 Adamus Franciscus Kollár. De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae. Vindobonae 1764. 40^18. Kollár e művében több László-kori törvény lehetséges nyugati mintáira is felhívta a figyelmet, 1. uo. 71-78. Magára a munkára 1. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 292-293. 5 Ezeket felsorolja Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: a törvények szövege.) Bp. 1904. 18. 6 A teljesség igénye nélkül elegendő most csupán a legjelentősebb kiadványokra utalni, amelyek a 18. század közepén már a kutatók rendelkezésére álltak, pl. Severinus Binius: Concilia generalia et provincialia (etc.). Vol. 1-9. Coloniae Agrippinae 1618., Philippus Labbeus - Gabriel Cossartius: Sacrosancta concilia (etc.). I-XVIII. Lutetiae Parisiorum 1672., Joannes Harduinus: Conciliorum collectio (etc.). I-XI. Parisiis 1715. 7 Elsőként 1. Stefan Endlicher: Die Gesetze des heiligen Stefan. Ein Beitrag zur ungarischen Rechtsgeschichte. Wien 1849. 55-56.; 69.; 81-82.; 101-102.; 104-105.; 169-170., aki azonban a magyar törvények sajátosságaira is mindig felhívta a figyelmet. Vele ellentétben Emerich von Krajner: Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns seit der Gründung des Königthums bis zum Jahre 1382. Wien 1872. abból indult ki, hogy az istváni törvények „mind formájukat, mind tartalmukat tekintve” a nyugat-európai jogalkotás másolatai, 1. uo. 108-109., de az aligha helyes kiindulópontja ellenére számos analógiát fedezett fel, 1. uo. 108-148. Karácson Imre: A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Győr 1888. István törvényei mellett a László- és a Kálmán nevéhez kötött zsinati rendelkezések forrásait is vizsgálta. Az államalapító határozatait tárgyaló részben utalt a kapitulárégyűjtemények hatására, 1. uo. 24-25. Az egyes szövegpárhuzamok összeállításában óvatosan járt el, az esetek többségében csak a tartalmi hasonlóságokra hívta fel a figyelmet nyugati törvényekkel.
