Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 295 ban a folyamat csak a 13. században veszi kezdetét, és valószínűleg ugyanez lehetett jellemző a szlovén nyelvre is.153 Mindez pedig az itt idézett helynevek kronológiai kérdéseivel összefüggésben azt is jelenti, hogy az átvételek időbeli határai valamelyest tágabbra vonandók. Ez a kritérium ugyanakkor azért nem szolgálhat különösebben értékes támpontként, mert az e körbe vonható helynevek közül jó párnak egyébként is feltűnik a 13. századinál korábbi adata a forrásokban.154 Ez a hangváltozás persze all. századi nyelvi-etnikai rekonstrukció kérdéskörébe — lévén későbbi folyamat — szintén nem vonható be. 5. A helynév-etimológia metodológiájához — Kristó etimológiai módszerei Az eddigiekben írásunk középpontjában egy olyan helynévcsoport állt, a törzsi helyneveké, amelyet Kniezsa István vont be a 11. század nyelvi-etnikai viszonyainak vizsgálatába. E kérdéskör kritikai áttekintése során felhasználtuk Kristó Gyula érveit is, aki Kniezsa mellett a legtöbbet tette e korszak nyelvi-etnikai rekonstrukciója terén. A továbbiakban egy olyan kérdést vizsgálunk meg, amely Kristó eljárásában játszott vezető szerepet (de persze nagymértékben támaszkodott erre Kniezsa is): a helynevek etimológiai magyarázatának problémáját. Itt azonban nincs mód arra, hogy szisztematikusan bemutassuk a helynévfejtés — és ezzel összefüggésben szükségszerűen valamelyest a személynevek és a közszók etimológiai magyarázatának — teljes problematikáját, hanem csak arra szorítkozunk, hogy a Kristó által az e témában írott legfontosabb munkájában155 elkövetett legkirívóbb hibákra és azok súlyos következményeire felhívjuk a figyelmet. Mindezt abból az alapállásból közelítjük meg, hogy a helynevek eredetének és történetének magyarázatát, vagyis a helynév-etimológiának, újabban — ahogyan arról a korábbiakban már szó esett — némileg kibővített tartalommal helynév-rekonstrukciónak nevezett eljárást a törté-153 Arról, hogy az egyes nyelvekben ez a változási folyamat összefügghet-e egymással, vagy sem, és esetleg bizonyos nyelvek között lehet e tekintetben kapcsolat, mások között viszont nem, megoszlanak a vélemények. Ugyancsak kérdéses az is, hogy a változási folyamatot belső (fonológiai) faktorok okozták-e, s ez esetben az adott nyelvek rendszerszerű változásainak eredményeként jelentkezett; vagy pedig egyes nyelvekben esetleg külső, idegen nyelvi hatás állhat a hátterében, ahogyan ezt egyes kutatók vélik (lásd mindehhez bővebben H. Tóth Imre: Rövid összehasonlító szláv nyelvtan. I. rész. Hangtan, alaktan (főnév, ige). Szeged 1999. 54.). 154 Vö. pl. 1113: Golguz (Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I—II. Szerk. Richard Marsina. Bratislavae 1971-1987. 1: 66., FNESz.). 155 Kristó Gy.: Magyarország népei i. m.
