Századok – 2016

2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében

A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 291 nyei azonban nyújthatnak számunkra némi támpontot. E téren fontos újítás a mi térségünkre vonatkozóan az a szemléletbeli változás, amely nem keres közvetlen kapcsolatot a Kárpát-medence 9-11. századi szláv népessége és a később a magyar nyelv szomszédságában beszélt szláv nyelvek között, mivel az asszimilálódás idején itt használt szláv nyelv még nem mutathatta határozottan a későbbi szláv nyelvekkel való egy­értelmű kapcsolatot. Vagyis a honfoglaláskor a magyarság „a felbomló­félben lévő késői ősszláv nyelvjárások közé ékelődött”.127 Ezek közül csupán egy változat, a „bolgáros jellegű déli szláv dia­lektus”128 látszik elkülönülni bizonyos hangtörténeti kritériumok alap­ján. Az óbolgár nyelvtörténet kiváló kutatójának, Bernstejnnek a mun­kásságára támaszkodva pedig egyértelműen állítható, hogy a bolgár­­szlávban a denazalizáció a 14. században zárult le teljesen.129 Ebből pe­dig az következik, hogy a magyar helynevek azon csoportja, amelyben a szláv nazális magánhangzónak nazális mássalhangzós folytatása van, elveszíti azt a szűk időre szabott kormeghatározó értékét, amelyet hoz­zájuk eddig a magyar nyelv- és névtörténeti kutatások fűztek. Legalább­is azokon a területeken, ahol a bolgárszláv dialektus nyomai feltűnnek a Kárpát-medencében. Zoltán András szerint ilyen nyelvjárásokat a Kár­pát-medence középső terein is ki lehet mutatni, sőt ezek még az északi vidékein is széles körben el voltak terjedve.130 Ez utóbbi megállapítását egyrészt arra a körülményre alapozza, hogy az ide tartozó jövevényszavaink a köznyelv elemei, s ezek nem ke­rülhettek volna ilyen státusba periférikus nyelvjárásokból,131 másfelől pedig „a helynevek tanúsága” árulkodik erről.132 Ehhez azonban hozzá kell fűzni, hogy a szavak köznyelvi vagy nyelvjárási státusából ilyen ha­tározott és sarkosan megfogalmazott következtetést aligha lehet levon­ni. A helynevek elterjedtségével kapcsolatos megállapításait pedig Dénes György kutatásaira alapozza,133 ám ez a kérdés mindenképpen további vizsgálatot kíván, ahogyan annak a kiderítése is — s ez elsősorban a tör­ténészektől várható —, hogy milyen úton-módon kerülhetett a Kár­pát-medence széles térségeibe bolgárszláv népesség a honfoglalás körüli 127 Zoltán A.: A magyar-szláv nyelvi kapcsolatok i. m. 205. 128 Zoltán A.: Legrégibb szláv jövevényszavaink i. m. 198. 129 Zoltán A.: A szláv denazalizáció i. m. 279. 130 Zoltán A.: A szláv denazalizáció i. m. 279., Uő: Legrégibb szláv jövevényszavaink i. m. 198. 131 Zoltán A.: A szláv denazalizáció i. m. 279. 132 Zoltán A.: Legrégibb szláv jövevényszavaink i. m. 198. 133 Dénes György: Pest pataka. Névtani Értesítő 31. (2009) 105-111. De lásd még ehhez Uő: A Munuhpest sziklája és a pest köznév jelentése hegyek, sziklák nevében. In: Az V Magyar Névtudo­mányi Konferencia előadásai. Bp.-Miskolc 1997. 284-288.

Next

/
Thumbnails
Contents