Századok – 2016

2016 / 1. szám - KRÓNIKA - Ligeti Dávid: Beszámoló a Szabad választás - szabad a választás? című konferenciáról

KRÓNIKA 255 Varga Zsuzsanna egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) előadása a Hogyan hatott a választás eredményére a földkérdés? címet viselte. Varga nyitógondolatként megfogalmazta, hogy a 20. századot a földért, az an­nak megtartásáért, valamint visszaszerzéséért való küzdelemként is felfoghat­juk. Az agrártörténész felhívta a figyelmet arra, hogy már az I. Világháborút követően földreform-hullám kezdődött Európában a hitbizományok állami megvásárlása és a paraszti birtokok megerősítése révén (Brit-szigetek, Dánia). Térségünkben is radikális földreformra került sor, de az Osztrák-Magyar Mo­narchia új utódállamaiban a földreform kisebbségellenes jelleget öltött, a vesz­tes államokban pedig szerény mértékű maradt. A Horthy-korszakban így a ma­gyar társadalom tovább cipelte az aránytalan birtokrendszer örökségét, mind­ebből következően szükség volt földreformra 1945-ben. A társadalom felét kite­vő parasztság adta kisgazdák 900 ezer főnyi tagságának derékhadát, miközben a kommunisták 1919 emléke, valamint a keleti frontot megjárt katonák és ha­difoglyok tapasztalatai alapján — személyesen tapasztalhatták meg a kolhoz­rendszer működését — „kevés spontán támogatásra számíthattak”. Ennek el­lenére a földreform élére kommunista minisztert (Nagy Imre) rendeltek, és a Nemzeti Parasztpárt révén hozták nyilvánosságra agrárpolitikájuk főbb eleme­it. A földreform — Lengyelországhoz hasonlóan — két ellentétes cél mentén va­lósulhatott meg, a gazdasági hatékonyság, valamint a társadalmi igazságtétel mércéje szerint. Az első szempontot a kisgazdák, utóbbit pedig az NPP képvi­selte. A földreformot a fonthelyzet miatt Vorosilov tábornagy is sürgette. A földreform során az érintett földek 60%-át osztották ki, amely 3,2 millió ha-t je­lentett, a maradék 40% állami tulajdonban maradt. A kiosztott föld átlagos nagysága mindössze 5 katasztrális hold (3 hektár) volt, mi több, 300 ezer ember jogosultsága ellenére föld nélkül maradt. A választásra gyakorolt hatás főleg az Alföldön jelentkezett, ahol a jogtalan igénybe vételek növelték a lakosság elége­detlenségét. A magyar agrárium tragédiája, hogy amikorra beértek volna a föld­reform eredményei, azokat elsöpörte a kollektivizálás. A konferenciát Boross Péter volt miniszterelnök zárta le. Ligeti Dávid

Next

/
Thumbnails
Contents