Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
A MÁSODIK „SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI” VITA 23 Meg szeretném még jegyezni, a levelezés további bizonyíték arra nézve is, hogy Eckhart Ferenc és Szekfű Gyula számos vonatkozásban azonos platformon álltak. Azaz nemcsak a nemzeti romantikus (vagy az annál rosszabb) irányzathoz köthető nacionalizmussal álltak szemben, hanem (bár nem ugyanolyan mértékben) vitában álltak a „régebbi” történész generációval is112, amennyiben a „forrásközeliség” mellett már elemző gazdaság-, társadalom- és szellemtörténeti szempontokat, sőt egyfajta európai látókört és kontextust érvényesítettek. Mindez alapjában dementálja az újabban pl. Dénes Iván Zoltán által hangoztatott tézist, miszerint Szekfű csak az önmagáról alkotott képe szerint modernebb, európaibb, korszerűbb, aki az említett gazdasági, társadalmi és szellemtörténeti szempontokat jobban érvényesíti113. Ezzel szemben újból le lehet szögezni, hogy mindebben olyan partnerei vannak (akiknek szintén ez a képük Szekfűről és önmagukról), mint Eckhart Ferenc, Eckhardt Sándor, Hóman Bálint, Ifjabb Révész Imre, Deér József, Gerevich Tibor, de akár Mályusz Elemér114, vagy Hajnal István is. Remélhetőleg senki nem véli tudományosan megalapozott kijelentésnek, hogy Szekfű e történészeket mintegy hipnotizálta, azaz önképét rájuk vetítette, hiszen így az említett szerzők tudományos integritását veszélyeztetnénk, egyfajta infantilizmussal vádolnánk őket, akik képtelenek önálló vélemény és tudományos produktum létrehozására. (Merthogy egyébként ők is úgy vélték, s ezért álltak ki alapvetően Szekfű mellett, hogy az előző nemzedéknél jobban érvényesítik a szóban forgó szempontokat, sőt itt több vonatkozásban egyenesen paradigmaváltásról beszélhetünk.115) A függelékhez csatolom még Gálócsy Árpád Szekfű elleni röplapjának a szövegét, néhány ennek hátteréül szolgáló, s az értelmezést így segítő dokumentummal együtt.116 112 Például Angyal Dáviddal is! 113 Vö. Dénes I. Z.: A történelmi Magyarország eszménye, i. m. Dénes korábbi álláspontjához vö. Erős Vilmos: A hatalom humanizálása avagy Szekfű démonizálása. Megjegyzések Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával című könyvéhez. Századvég, 2000/4.135-144. 114 Vö. Mályusz E.: Az Eckhart-vita. i. m. 115 A két világháború közötti magyar történetírásról vö. Erős V: A magyar történetírás a két világháború között, i. m., illetve az ott megadott irodalmat. Az újabban megjelent munkák közül fontos még pl. Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok, (1931-1943). Századok, 2015/1. 33-86. Kincses Katalin Mária: Szellemtörténet és hadtörténetírás. (A magyar hadtörténetírás kapcsolódási pontjai, különös tekintettel az 1930-as évekre.) Hadtörténelmi Közlemények, 2013/2. 377-411. 116 Az elmondottakhoz hozzátartozik, hogy Szekfű 1940-ben nekrológot jelentet meg a Magyar Nemzetben Károlyi Árpádról. Vö. Szekfű Gyula: Egy darab régmúlt. Magyar Nemzet, 1940. 240.5.
