Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
19 Az itt felsoroltak (tehát a Szekfűvel, sőt a Révész Imrével összefüggő „duellum”-ok, illetve a jelzett viták Sebestyén-nel, Bajcsy Zsilinszky-vel vagy Gálócsy Árpáddal) napnál világosabb alátámasztásai annak, hogy a Szekfűvel kapcsolatos romantikus, nemzeti-nacionalista gyökerű (általa kismagyarnak aposztrofált) polémia és teljes averzió ebben az időszakban, sőt később sem szűnt meg, mondhatni egész életútján elkíséri (legalábbis 1945-ig)94. (Erre világos bizonyítékok a későbbi szüntelen támadások, Zoványi Jenő és Csuday Jenő részéről, illetve pl. a „Mi a magyar?” vagy az „Állam és nemzet”, illetve a Magyar Nemzetben megjelent cikkeivel kapcsolatos polémiák, - Bisztray Gyula számosat összegyűjtött ezek közül az Egyetemi Könyvtárban lévő hagyatékában.95) Mindezzel szemben legalábbis elgondolkodtató, hogy a mai szemmel is mértékadónak tekinthető Hajnal István és Móricz Zsigmondy és persze Ifjabb Révész Imre (hogy Török Pálról, Kós Károlyról, Nagy Gézáról ne is beszéljünk96, de persze Szekfű munkáinak tudományos jellegét a tőle eltérő álláspontot képviselő Angyal Dávid sem tagadta soha97) alapvető, sőt elsőrendű tudományos miiként értékelte az itt tárgyalt polémiát, s éppen a pamflet jelleget hangsúlyozók írtak pamflet-szerű munkákat (leginkább R. Kiss, de Zoványiékra is ez jellemző számos tekintetben98.) A MÁSODIK „SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI” VITA 94 Vö. EKK Bisztray hagyaték, G 635. Benne számos összegyűjtött Szekfű-ellenes cikk a napilapokból az 1930-as, 1940-es évekből. 95 Ua. Vö. pl. a „Berlini vállveregetés” című cikk In. Magyarok Lapja, 1937. júhus 25, amely Szekfűnek a „Schittenhelm Ede” című írását (és a Szent István-i állam fogalmát) támadja hevesen, teljesen Szabó Dezsői szellemben. Számos példa hozható azonban ilyen jellegű támadásokra a második világháború időszakából is, például Szekfűnek a Magyar Nemzetben megjelent cikkei kapcsán. Vö. Bisztray-hagyaték. uo. A Szekfű-Szabó Dezső viszonyhoz Kovács Dávid: Szabó Dezső és Szekfű Gyula magyarságszemléletéenk párhuzamai az 1920-as években. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik, i. m. 213-228. 96 Itt kap jelentőséget aztán még Valjavec, Lupas és Bíró Sándor értékelése is, akik (mint láthattuk) bár nem azonos szakmai súllyal rendelkeztek, alapvetően nagyrabecsüléssel nyilatkoztak Szekfű könyvéről. Nem tematizáltam külön Károlyi Árpád álláspontját, mivel a függelékben számos dokumentumot közlök az ő véleményéről. Az viszont itt is leszögezhető, a felhozott dokumentumok azt tanúsítják, hogy Károlyi — kifogásaival együtt — alapvetően pozitívan, alkalmanként igen elismerően nyilatkozott a kötetről, s nem lehet kétséges, hogy komoly szakmai erényekkel rendelkező, tudományos teljesítményként értékelte. Bővebben mindehhez vö. Függelék I. 97 Vö. Erős V: A Szekfu-Mályusz vita i. m. Passim. Meg lehet említeni még Károlyi Árpád megnyilatkozásait is ebből az időszakból, aki Angyal Dáviddal sok vonatkozásban hasonló nézeteket vallott. Károlyi ugyanis, bár például a Domanovszky Sándorhoz írott ekkori leveleiben hevesen bírálja Szekfűt és nagyon egyetért Domanovszkynak a Magyar Történettel (és a szellemtörténettel) szemben megfogalmazott bírálataival, egy 1934-es levelében arról ír, hogy az akadémiai nagyjutalmat abban az évben inkább a Hóman-Szekfűnek, vagy csak Szekfűnek kellene adni (utóbbi esetében a szintézis általa írt részeire, valamint a Bethlen Gáborra - !!! - hivatkozva.) Ráadásul Károlyi a Szekfűhöz írott leveleiben ekkor is alapvetően támogatásáról biztosítja mind a Gálócsy per ügyében, mind a Bethlen-könyv körüli herce-hurcában, mind pl. Csuday Jenő Szekfű-ellenes megnyilatkozásai vonatkozásában (amelyek teljesen egy tőről fakadnak R. Kiss István, illetve Zoványi Jenő támadásaival). Vö. mindezekhez Károlyi Árpád levelei Domanovszky Sándorhoz MTA KK Ms 4525/268. Bécs, 1931. febr. 13, illetve Ms 4525/395. Bécs, febr. 7. Valamint Károlyi Árpád levelei Szekfű Gyulának. EKK, G 628. pl. 96. Bécs, 1930. április 30. A levelek szövegeiről részletesen, illetve azok értelmezéséhez vö. függelék. Károlyi Árpád és Szekfű kapcsolatához vö. még legújabban Fazekas István: Szekfű Gyula és a Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárosai az I. világháború előestéjén. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. I. m. 58-75. 98 Vö. a korábbiak.
