Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása? Csanád vármegyei németek a népbíróság előtt
CSANÁD VÁRMEGYEI NÉMETEK A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 177 Az imént ismertetett kilenc népbírósági per anyagát áttekintve látszik, hogy a németellenesség és a nemzetiségi sztereotípiák mind a tanúvallomásokban, mind az ítéletekben tetten érhetőek. Amint érzékelhető a fenti esetekből, már egyszerűen a Volksbund-tagság is elegendő vád volt a népbírósági eljárás megindításához.47 Nem véletlen, hogy viszonylag szigorú büntetést kapott Balthazár Péter — a Volksbund helyi vezetője — és felesége. Azon természetesen nem csodálkozhatunk, hogy az SS kötelékében a fronton, illetve a hamburgi kiképzőközpontban szolgáló Wolf Pétert, illetve Wolf Józsefet szabadságvesztésre (kettő, illetve öt évre) ítélte a népbíróság. A nagygazda Schmerzel József elleni szövevényes eljárás pedig a németek elleni népbírósági perek és a kitelepítésük mögött meghúzódó gazdasági érdekekre, valamint a lokális közösségi viszonyokra vonatkozóan szolgál érdekes társadalomtörténeti adalékokkal. A PRACTICAL APPLICATION OF THE PRINCIPLE OF COLLECTIVE GUILT? Germans of Csanádi County before the People’s Tribunal by Miklós Péter (Summary) The study is based on the judicial records of nine cases pursued before the people’s tribunal against Germans from Csanád county between 1945 and 1949. A survey of the judicial files has clearly proved that anti-German sentiments and national stereotypes were reflected in both the testimonies and the verdicts. On the basis of the cases analysed the most common accusation for launching the people’s tribunal procedure was membership of the Volksbund, and the local leaders of this organisation suffered relatively heavy punishments. It is no matter for surprise that those Germans in the county who had served in the SS at the front, or in the training centre at Hamburg, were sentenced to imprisonment (two and five years) by the tribunal. The complicated procedure conducted against a major farmer of German origins sheds light from a socio-historical perspective on the economic interests underlying the tribunal procedures against the Germans and their forced relocation, as well as on the network of local communities. The chief source basis of the study is the record collection of the People’s Tribunal of Szeged, whose competence encompassed the county of Csanád, now kept in the Csongrád Branch of the Hungarian National Archives. 47 Vö. Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoport-politika és Magyarország. 1938-1945. Budapest, 1978.; Spannenberger Norbert: A Volksbund. Egy népcsoport nemzetiszocialista szervezete vagy emancipációs kisebbségi egyesület? Aetas, 2000. 4. sz. 50-63.; Spannenberger Norbert: A magyarországi Volksbund. Berlin és Budapest között. Budapest, 2005.
