Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása? Csanád vármegyei németek a népbíróság előtt
CSANÁD VÁRMEGYEI NÉMETEK A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 175 lett az eredménye, hiszen 1946 októberében a Népbíróságok Országos Tanácsa a szabadságvesztést két évre mérsékelte. Szabadulása után, 1947-ben őt is kitelepítették.36 Az 1911. november 1-jei születésű Wolf József 1943 májusában önként jelentkezett az SS-be, a Volksbundnak nem volt tagja. A háború 1945. májusi vége Hamburgban érte, ahol kiképzőként szolgált. Tirolba került, ahonnan 1945. július 17-én tért vissza Újszentivánra. A népbíróság 1946. január 25-én öt év kényszermunkára (amit 1948 októberében a Népbíróságok Országos Tanácsa — súlyos szervi szívbajára tekintettel — fegyházbüntetésre módosított) és tíz év politikai jogvesztésre ítélte. Büntetését csaknem végig letöltötte, 1950 elején szabadult.37 1951-ben halt meg Szegeden (egyik kislánya börtönévei alatt született, a másik nem sokkal halála előtt).38 A legnagyobb földterülettel rendelkező újszentiváni német gazda, az 1899. július 9-én született Schmelzer József — a vádirat szerint — a Volksbund tagja volt és azt bőkezűen támogatta anyagilag (1938-ban például negyven pengős fölajánlást tett a szövetségnek). Több tanú is állította, hogy a Rákóczi (a későbbi Felszabadulás) utca és az Árpád utca sarkán álló Német Kör helyiségében Schmelzer József úgy összeszólalkozott rokonával, Krauser Antallal azon, hogy utóbbi ki szeretne lépni a Volksbundból, hogy a vita hevében letépte róla az inget.39 Az újszentiváni származású Sajtos Gyula tartalékos honvéd alhadnagy — egykori rendőr nyomozó — 1945. augusztus 21-i a rendőrségnek írt levele szerint Schmelzer „gőgös magyarnyúzó sváb nagygazda”, aki volksbundista társaival együtt a falusi ünnepélyekre horogkeresztes zászló alatt vonult, amit a házára is kitűzött, s aki a magyarokat — főleg a fiatalembereket és a honvédeket — kivezettette a német körből, ha ott megjelentek. Sajtos meglehetősen zavaros feljelentő sorait a következőkkel zárta: „Röviden és velősen, mert aki sokat ír, vagy bolond, vagy próféta: A Schmelzert a helybeli szerbek igyekeznek menteni. Azzal az indokkal, mert mikor a bácskai felszabadulás történt - ugyanakkor sok szentiváni szerbet letartóztattak kémkedés gyanúja miatt. A Schmelzer volt az első, aki az illetők kimentésére indult. És hogy hogyan, de mégis sikerült! Kérem? Ezek után vagy az összes bűnös svábokat szabadon bocsátani a Schmelzerrel együtt, vagy maradjon minden sváb ott a Schmerzellel együtt.”40 Schmelzer József 1945. augusztus 25-én tett rendőrségi vallomásában tagadta az ellene fölhozott vádakat. Állítása szerint nem volt tagja a Volksbundnak, s annak vezetőivel és tagságával csak a régi családi és baráti kapcsolatok miatt találkozott. Elmondta, hogy a Német Körben gyakran megfordult, az ottani rendezvényeket és összejöveteleket támogatta is pénzzel és hogy Krauserrel családi konfliktus miatt veszekedett és szedte le róla az inget.41 36 MNL CSML SZNI 832/1945. 26-27. és 35. 37 MNL CSML SZNI 988/1945. 14-17. 38 Gräbeldinger, Anton: i. m. 283. 39 MNL CSML SZNI 1037/1945. 26. 40 MNL CSML SZNI 1037/1945. 7. 41 MNL CSML SZNI 1037/1945. 28.
