Századok – 2016
2016 / 6. szám - FIGYELŐ - Pastor, Peter: A történelmi mítoszok újragyártása
1578 PETER PASTOR közönség csak azt az egyetlen történetet ismerhette, mely szerint német nyomásra egy harcolni nem akaró hadsereget küldtek ki ágyútölteléknek, mely nem állt helyt.” (247-248.) A szerző helyesen állapítja meg, hogy a magyar katonák számos alkalommal hősiesen helyt álltak, ám az általuk elkövetett kegyetlenkedésekről nem ejt egy szót sem. Csak azokat a borzalmakat ecseteli részletesen, amelyeket a szovjet katonák követtek el, amikor elfoglalták Magyarországot. (418-429.) Ezt nyomatékosítja az a fotó is, amely a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak gyakoriságát hivatott az olvasóban rögzíteni. (421.) A képen két nő utcán fekvő holtestét láthatja az olvasó és alatta a magyarázatot: „Szovjet katonai erőszak áldozatai Pesten, 1945 elején.” Ez a képszöveg több mint problematikus, sőt felveti a hamisítás gyanúját is, mivel a könyv képjegyzékében az oldalszám nincs feltüntetve, és azt sem tudható, mint más esetben, hogy a fényképet ki készítette és melyik gyűjteményben található. Az igazság pedig az, hogy a fényképet Jevgenij Khaldei szovjet hadifényképész készítette 1945. január 18-án a budapesti nagy gettóban, a felszabadítás hajnalán. A képre nézve lehetetlen megállapítani hogyan is halt meg a két nő, de hogy nem voltak a „szovjet katonai erőszak áldozatai” az biztos. Khaldei évekkel a kép elkészülte után az alábbi szavakkal emlékezett vissza arra, hogyan is készült a később híressé vált fotó: „Pont a német visszavonulás előtt láttam ezt a látványt a gettóban reggel öt órakor. Ok ölték meg ágyukban az anyát és lányát, akiket hálóingjeikben találtak”65 (A képek kiválasztása egyébként is tendenciózus, a könyvben ugyanis egy kép sincs, amely a magyar megszállók Szovjetunióbeli brutalitásait jelenítené meg, jóllehet több hasonló tartalmú fotót is publikáltak már.66) A magyar béketapogatózások kapcsán Cornelius helyesen írja, hogy a német elhárítás kezdettől fogva tudott ezekről a puhatolózásokról, melyek célja a háborúból való kiugrás volt. A német megszállás kapcsán helyesen emeli ki azt is, hogy a leginkább vitatott kérdések egyike Horthy megszállás alatti szerepe, állást azonban nem foglal a kérdésben. Csupán azt állapítja meg, hogy „Sajnálatos módon, éppen mert megőrizte kormányzói rangját, a szövetséges 65 Musée d’art et d’histoire du Judaisme, Inv. 2006.43.003 Photographie. Evgueni Khaldei, “Une mére et sa füle abattues par les Allemands. Ghetto de Budapest, fin 1944,” (http://catalogue.mahj.org/collec.php?q=col&o=0I73v6072PDd4T86, letöltés 2015. nov. 25.). A szemtanú Lévai Jenő az alábbit írta a „gettó felszabadulásának pillanatáról”: „Bent a gettóban rémes a kép: mindenfelé, lakásokban, pincékben, utcákon, tereken halottak százai feküsznek. Nyilasok, németek áldozatai [...]”. Lévai Jenő:„A pesti gettó csodálatos megmenekülésének története.” Bp. 2014. (1946), 162. 66 Don-kanyarok. Az elhallgatás és torzítás sok évtizedes hagyományának jegyében máig is dobozban van az a dokumentumfilm, ami a 70 éve az orosz frontra küldött katonák viselt dolgait mutatja be — az egykori ellenség szemszögéből. HVG, 2012. július 14. A film címe, a Doni tükör. A HVG-ben leközölt fotó úgyszintén megtalálható: Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944. Bp. 2015. 291. Hasonló fotók találhatók a 247., 272., 277., 305., 314. oldalon.