Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
A MÁSODIK „SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI” VITA 15 keletben megjelent recenziója miatt robbant ki74. Ebben Szekfű — az angol író H. G. Wells-szel együtt75 — egyenesen kigúnyolja Sebestyént, aki egyfajta turanista, Koppány-párti s így népies felfogásból kiindulva a magyar történelem hiányzó ősmondáit/őseposzát kívánja megkreálni. Ennek során pl. Emesével megálmodtatja Sebestyén az egész későbbi magyar történelmet is, amely persze alapvetően a német és szlávellenes szabadságküzdelmek dicsőséges története lesz76. (A bírósági per anyagát, a válaszokkal, pl. Horváth János véleményével együtt nemrégiben publikáltam a Néprajzi Látóhatárban.77) Szintén ebben az időszakban támadja nagy vehemenciával Szekfűt pl. már Bajcsy Zsilinszky Endre, (és az ő nyomán rövidesen Féja Géza), aki Szekfű ún. „A háborús nemzedék” című cikkét „szedi szét” több részes, az általa szerkesztett „Előőrs” című lapban78. Itt igen éles szavakkal utasítja vissza Szekfű nézetét, miszerint azért kell inkább a húszas évek generációjához fordulni a megvalósítandó reformok társadalmi bázisaként, mert a harmincasoknak/negyveneseknek a háború miatt hiányos pl. a műveltsége. (A vita persze ekkor is, később is tágabb horizontú volt, hiszen Bajcsy Zsilinszky és Féja pl. Szekfű teljes 18. századi barokk koncepcióját elutasította79, ragaszkodván ahhoz, hogy ez inkább a hanyatlás időszaka volt, illetve Szekfűt túlzottan Habsburg-barátnak, alkalmanként 74 Vö. Erős V: Szekfű Gyula Sebestyén Gyula elleni bírósági pere. i. m. 75 Vö. Szekfű Gyula: Álarcos könyvek. Napkelet, 1926, 255-261. 76 Mintha egy akkori Koltay Gábor filmet látnánk. 77 Itt szeretném megjegyezni, hogy Szekfűnek a Sebestyén elleni peréről Budapesten tartottam először előadást, 2005-ben, a Szekfű halálának 50. évfordulóján rendezett konferencián. A konferencia anyaga külön is megjelent, amiről recenziót is írtam s külön, itt nem részletezendő kérdés, hogy előadásom tanulmánnyá átdolgozott változata milyen félreértés miatt nem jelent meg a kötetben. [Vö. Erős Vilmos: Szekfű: Árnyak és viták. (Az Eötvös Collegium konferenciakötetéről) (Recenzió a „Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban” című kötetről. Szerk.: Paksa Rudolf. Argumentum Kiadó, Eötvös József Collegium, Budapest. 2007. 197.) Kommentár, 2008/2. 120-127.] Recenziómat követően jelent meg a „Kurrens történelem” című internetes folyóiratban egy ismertetés ugyanerről a kötetről, amelyben recenzens egyúttal a 2005-ös konferenciáról is beszámolt. Ebben megemlékezik az én előadásomról, amelynek minőségét szerinte elárulta, hogy a jelenlevőknek (recenzens szövegéből bizonyíthatóan nem volt jelen) többször is szóban javítani kellett az ott elhangzott, Szekfű műveire vonatkozó adatokat. Ez a megállapítás a leghatározottabban cáfolható, minden jelenlevő egyhangú tanúsága szerint, jelen sorok írójának előadása közben semmiféle „rektifikáló” megjegyzés nem hangzott el, de nem is hangozhatott, mert a Néprajzi Tanulmányok-ban megjelent írásom és forrásközlésem bizonysága szerint is, eddig a szakemberek számára is alapjában teljesen ismeretlen kérdésről és forrásokról tartottam beszámolót. A konferencián egyébként valóban elhangzott egy olyan előadás, amikor ilyen jellegű közbeszólásra, rektifikálásra sor került, az azonban egy másik referátum volt, amelynek aztán utólag megjelent változatát mindketten (tehát jómagam és a „Kurrens történelem” recenzense is) a konferencia anyagából megjelent kötet legjobb írásának minősített. Előadásom tanulmánnyá átdolgozott változatára vö. Erős V: Szekfű Gyula Sebestyén Gyula elleni bírósági pere. i. m. 78 Bajcsy Zsilinszky és Szekfű vitáiról vö. Tilkovszky Lóránt: Bajcsy Zsilinszky Endre történetpolitikai vitája Szekfű Gyulával. Valóság, 1959/6. 36-47; Tilkovszky Lóránt: Bajcsy Zsilinszky Endre önéletrajzi vallomása politikai nézetei fejlődéséről és a szellemtörténethez való viszonyáról. Részletek Szekfű Gyulához intézett 1942. évi vitairatából. Századok, 105.évf., 1971. 966-1002. Vö. pl. Bajcsy Zsilinszky Endre: A háborús nemzedék. Előőrs, 1928. július 29. 2. Valamint Uő: Magyar nemzet, magyar állam, magyar faj. Magyarország, 1937. szeptember 11. 3. 79 Vö. Féja Géza: A kurzus felszámolása. (Szekfű Gyula és a ’nemzet megújhodása’.) Előőrs, 1931. november 22; Uő: A XVIII.század megdicsőülése. I-IV Előőrs, 1932. február 7. 4; február 14. 2-3; február 21. 2-3; február 28. 1-2; március 6. 1-2.