Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1551 tekinthető garanciát burkolt fenyegetés követi a szövegben (hasonlóan az 1957. január 5-i kormány-nyilatkozathoz): a törvény szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik a hittant „[...] a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, vagy gazdasági rendje ellen használják fel”, erőszakkal vagy fenyegetéssel segítik elő, illetve akadályozzák a vallásoktatást (itt balra is csap egyet a rendelet szövege). A hittan heti két óra lehet, a rendes tanítási időn kívül (előtte vagy utána), s egyházi helyiségben is engedélyezhető (!), ha nincsen elegendő iskolai terem. A vallásoktatásra való beiratkozást a normál beiratkozás után, legkésőbb egy héttel kell megtartani - ennek pontos időpontjáról a sajtó, a rádió és az igazgatók kötelesek tájékoztatást adni. A hittan beiratkozás a szülő vagy a gyám beleegyezésének igazolásával lehetséges (ennek formáját a végrehajtási utasítás konkretizálja), s csak olyan hitoktatók vehetnek részt ebben, akiknek személyéhez a megyei tanács v. b. művelődési osztálya is hozzájárult. A 39/1957. MMsz. utasítás a vallásoktatásról részletekbe menően tárgyalta az iskolák feladatait a jelentkezés kapcsán.62 Az iskolának kellett a beiratkozáshoz helyiséget, megfelelő számú pedagógust biztosítania, és az igazgatókat kötelezték az időpont kihirdetésére. Csak az a beiratkozott gyerek járhatott hittanra, akinek szülője vagy gyámja az igazgató, illetve a beíratást végző pedagógus előtt szóban, meg nem jelenés esetén írásban közölte szándékát az iskolával. A vallásoktatásra beírt tanulókat jegyzékbe kellett venni, aminek tartalma a következő volt: „sorszám, név, anyja neve, felekezet”. Ez a lista újdonságnak számított a rendelethez képest: funkcióját tekintve egyszerre jelenthetett az iskolavezetés számára technikai segítséget és az ellenőrzés, nyilvántartás egy olyan módját, ami erősítette az igazgató és a megyei oktatásügyi apparátus hatalmát és megfélemlíthetett egyes szülőket. A vallásoktatásra beírt tanulók számát másnap jelentenie kellett az igazgatónak az illetékes művelődési osztály felé — ez utóbbi szervekhez tartozott az esetleges panaszok kivizsgálása is. Az igazgató feladata lett a vallásórák ellenőrzése, akár az iskolában, akár egyházi helyiségben tartották azokat. A rendelet és az utasítás által meghatározott rendszer szerint az 1957—58-as tanévben rekordszámú diák jelentkezett hitoktatásra Magyarországon. Nem volt ez másként Somogy megyében és a Tabi Állami Általános Gimnáziumban sem. Hitoktatás Somogybán 1960-ban az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya többször is foglalkozott a hitéleti helyzettel. A megbeszélésekre 15 megyére kiterjedő átfogó szakértői jelentések készültek, többek között a vallásoktatás alakulásáról.63 Az 1957—58-as 62 Balogh M. - Gergely J.: Állam i. m. 978-980. A rendeletet és utasítást részletesen tárgyalja: Nagy P. T.: Járszalag i. m. 205-208. 63 MNL OL M-KS 288 - 22. 1960. 6. ő. e. Jelentések a megyék egyházpolitikai helyzetéről. MSZMP KB APÓ. Dátum nélkül.
