Századok – 2016

2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - S. Kosztricz Anna: A szovjetösztöndíjasok képzésének finanszírozása

1532 S. KOSZTRICZ ANNA többségében egyértelműen ipari és mezőgazdasági szakembereket vártak, nem pedig bölcsészeket és tudósjelölteket. 1955. július 15-i dátummal készült egy jelentés a szovjet Külügyminisztérium számára arról, hogyan hasznosítják Magyarországon a fiatal szakemberek szov­jet felsőoktatási intézményekben megszerezett tudását.80 A jelentéshez csatolt statisztika szerint 1954-ben nagyjából 1500 magyar fiatal tanult a Szovjetunió különböző egyetemein. Közülük 786 mérnök (56%), 247 (17,7%) pedig agronó­­mushallgató volt. Ennek hátterében az állt, hogy minden tavasszal vagy nyár elején a Szovjet Felsőoktatási Minisztérium ilyen szakelosztást és ennyi fel­sőoktatási helyet ajánlott fel a VKM-nek a szovjet egyetemeken. Az arányokat tehát szovjet részről szabták meg. A Szovjetunióba hívott fiatalok szakelosztása világosan mutatja a Szovjetunió szándékait: kiolvasható belőle, hogy a „szocia­lista tábor” vezető hatalma milyen gazdaságfejlődési irányt tartott szükséges­nek Magyarországon, és a gazdaság mely részére szerette volna a legnagyobb befolyást gyakorolni. Ugyanakkor a szovjet kulturális költségvetésben a fedezetet is meg kellett teremteni a külföldi (a szocialista táborból és egyéb csatlós országokból szár­mazó) fiatalok szovjetunióbeli képzésére. Ezt a fiatalok hazája fizette ki, tandíj formájában. A megkötött szerződés értelmében ez az összeg a Szovjetunió tény­leges költségeinek 50%-a volt. Mint láttuk, arra vonatkozóan, hogy a képzés költségei valójában milyen összegeket tettek ki, a magyar kormány semmiféle reális kalkulációt nem kapott. A szakemberek első Szovjetunióban végzett csoportjai 1951—52-ben tértek haza. Ezek a legkorábban (1948-49-ben) kikerült fiatalok a Szovjetunióban szerzett diplomájuk birtokában itthon kezdőként a lehető legmagasabb pozíci­ókba kerültek.81 Az ekkortájt alapított ipari, technikai és technológiai, mező­­gazdasági kutatóintézetek mindegyikébe kerültek szovjet-ösztöndíjasok, kuta­tói vagy vezetői státuszba. Magyarországon ekkoriban fogtak hozzá néhány, a Szovjetunió számára stratégiai jelentőséggel bíró ásványkincsnek nagyobb üte­mű kitermeléséhez (bauxit, kőolaj, urán). Az akkortájt újonnan megnyitott kiter­melőhelyek és bányák mindegyikébe elhelyeztek egy-egy fiatal, Szovjetunióból frissen hazaérkezett szakembert. Ebben az időszakban alakultak meg a nagy állami gazdaságok, amelyek igazgatóinak és vezető agronómusainak rendre a szovjet egyetemeken végzett ösztöndíjasokat neveztek ki. A szovjet-ösztöndíja­sokból többen is a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége osztályain, vagy megyei pártbizottságokon, jó néhányan pedig a Belügyminisztériumban kezdtek el dolgozni. Sokan pedig egy-két évvel az egyetem befejezése után Magyarország követségeire kerültek. 80 AVP RF f. 077 op. 36. papka 186. gyélo 51. 81 Az itt következő információk a szovjet-ösztöndíjasokról az 1950-s évek végén készült, és máig az oktatással foglalkozó mindenkori Minisztérium irattárában őrzött törzslapokról származnak.

Next

/
Thumbnails
Contents