Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - S. Kosztricz Anna: A szovjetösztöndíjasok képzésének finanszírozása
1528 S. KOSZTRICZ ANNA felsőoktatási intézményük székhelyére: „A Szovjetunió által felajánlott ösztöndíjas helyek elfoglalására 25 (huszonöt) magyar ösztöndíjas utazik a Szovjetunióba. Az adományozó az ösztöndíjasok útiköltségeit nem fedezi. Az ösztöndíjasok saját erejükbó'l képtelenek volnának kifizetni az útiköltséget, így segítségért hozzánk, a VKM X. főosztályához fordultak. A kiutazni szándékozók útiköltsége személyenként 1.600, azaz egyezer-hatszáz forint. Ez a 25 személynél kereken 40.000, azaz negyvenezer forint, amelyre fedezet a VKM költségvetésének jelenlegi állása mellett, illetőleg annak hiányában nem áll rendelkezésre.”63 Egy nappal késó'bb újabb nagyobb, a VKM költségvetésében szintén nem szereplő pénzösszeg kifizetése vált szükségessé: kiderült ugyanis, hogy nem számoltak az ösztöndíjasok poggyászának szállítási költségével: „A kiutazók repülócsomagjainak kiszállításával járó költségek fedezésére 6.000 forint kifizetésére tett ígéretet Sőtér Főosztályvezető Úr, de ezt az összeget már le fogjuk vonni az ösztöndíjasok ösztöndíj-kiegészítéséből, mert erre semmi módon nem bírunk később póthitelt szerezni.”64 65 (Hogy az ösztöndíjasok ne egyetlen fillér nélkül érkezzenek ki Moszkvába, Szentmihályi főosztályvezető-helyettes utasítást adott egyhavi ösztöndíj-kiegészítés itthoni kifizetésére (fejenként 400 forint), ami további 6000 forint kiadással járt.66 Az útiköltséget Moszkváig a vizsgált időszakban a magyar állam állta, míg a Szovjetunión belüli utaztatást (a jövendő egyetem székhelyére) a szovjet fél vállalta magára. A kiutazás megszervezését a VKM az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt-től (IBUSZ) rendelte meg.66 A VKM a legolcsóbb (harmadosztályú) hálókocsi-jegyeket rendelte meg, ami 1946-ban fejenként 620 forintba került. (Költségként merült fel továbbá az is, hogy a tárca támogatta a diákok nyári szünetben történő egyszeri hazautazását is.) A negyvenes évek végén az utazás Budapesttől Moszkváig öt napig tartott. Ez elég hosszú idő volt a pénz nélkül útnak indított diákok számára. Az Utasellátó Nemzeti Vállalat ezért nagyjából 80—100 forint értékben élelmiszercsomagot állított össze részükre. Később ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a szünidőről visszainduló diákoknak már Magyarországon folyósították a szovjetunióbeli ösztöndíj első részletét. Az 1946 végén az ösztöndíjasok teljes ellátását a Szovjetunió vállalta magára. A gyakorlatban ez a következőket jelentette: a diákok 550, az aspiránsok 900 rubel ösztöndíjat kaptak. Ebből a pénzből kellett kifizetniük nagyjából 400 és 600 rubel közötti összeget a kollégiumi étkezésért. Pénzük tehát semmi egyébre nem maradt. A kollégiumi étkezés nem lehetett nagyon tápláló, mert rövid időn belül mindannyian több kilót fogytak. Emellett az orosz tél keménysége jelentette az egyik legnagyobb problémát. A világháború befejeződése után egy évvel a diákok nem voltak megfelelően felruházva, nem volt elegendő meleg 63 MNL OL XIX-I-l-e 1946-47 45. d. 152.2 t. 151.441/1947. 64 MNL OL XIX-I-l-e 1946-47 45. d. 152.2 t. 152.292/1947. 65 MNL OL XIX-I-l-e 1946-47. 45. d. 152.2 t. 171.304/1947. 66 MNL OL XIX-I-l-e 1948-49. 45. d. 152.2 t. 136.342/1948.
