Századok – 2016

2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: Az 1937. évi választójogi novella

1490 HOLLÓSI GÁBOR ugyanis, hogy a titkos választójoggal az intelligencia vezető szerepe meggyen­gülhet, mivel az — visszhangzott a bethleni gondolat — kellő politikai előkép­zettség és alkotmányos felelősségérzet nélküli tömegeket juttathatna be az or­szággyűlésbe.45 A novella országgyűlési vitáján elhangzott beszédében Farkas Elemér is felhívta a figyelmet erre a veszélyre: „Minden korrektívum nélkü­li választójog szülte meg a spanyol tragédiát is.46 Korrektívumok nélküli vá­lasztójog döntötte majdnem sírba Németországot négy évvel ezelőtt...47 Mert ki tudja azt megmondani ma, hogy milyen lesz annak a parlamentnek a képe, amely titkos választójog alapján fog itt összeülni [...] Hogy mennyi lesz abban a parlamentben a centrifugális, mennyi lesz a centripetális elem... Igénytelen nézetem szerint választójogunk terjedelmét hozzá kell alakítani és összhangba kell hozni népességünk értelmi szintjével. [...] Az a politikai demokrácia válik csak a népek javára, amelyet megfelelő kulturális demokrácia készít elő. Ezt a kulturális demokráciát, a népesség értelmi színvonalának emelését tartom az állampolgári jogok gyakorlása conditio sine qua non-jának [elengedhetetlen fel­tételének - H. G.]. [...] Ha [...] a szegénységből fakadó elégületlenség találkozik a tudatlanságból fakadó ámíthatósággal, akkor ez olyan politikai szövetséget képez, amely érintkezés esetén robbanó anyaggá válik, mely robban és szétvet. [...] Az a körülmény, hogy 1918-ban a hat osztályos népiskola alig volt még ki­építve és igen nagy analfabéta tömegek voltak az országban, bizony nem tartot­ta vissza a mi felizgatott tömegeinket attól, hogy ne igyekezzenek szocializálni a nagybirtokokat. [...] A tömegek pszichéje azt hozza magával, hogy nem arra hallgatnak, aki a legokosabb, hanem arra, aki a leghangosabb: nem arra hall­gatnak, aki a leghasznosabbat mondja nekik, hanem arra, aki a leghízelgőbbet vumok pedig a választási és a jelölési eljárást nehezítik meg. Antal István ezen kívül beszélt szociális és gazdasági korrektívumoktól is, ezeket jogi fogalomként már nehezebb értelmez­ni. Antal, 184/361. A felsőházról, mint korrektívumról lásd Simontsits Elemér: A titkos vá­lasztójog és a felsőház reformja. Bp. 1932. A felsőházról lásd Püski Levente: A magyar felső­­ház története, 1927—1945. Bp. 2000. Árvátfalvi Nagy István a következő' kautélákat sorolta fel: Törvényalkotási sorrend. Adófizetésre vagy az I. világháborúban való részvételre tekin­tettel, illetve kulturális cenzussal megállapított választójogosultak köre. Választókerületek arányosítása és egyéni kerületi rendszer, legfeljebb országos listával olyan kiválóságok szá­mára, akik másként nem jutnának be. Választási óvadék bevezetése. Egyéni kerületekben is válasszanak pótképviseló't, így időközi választás sehol sem lenne. Demagógia és izgatás meg­akadályozása. Az összeférhetetlenség új szabályozása azzal, hogy a törvényhozók kerületük közügyeiben vagy választópolgáraik jogos magánügyeiben továbbra is közbejárhassanak. Árvátfalvi, 188/477—478. Rassay Károly pedig az alábbi kautélákat kívánta alkalmazni: a parlamentarizmus abszolút védelme, a választói jog szabad és tiszta gyakorlása, védelem a demagógiával és hazugsággal szemben, összeférhetetlenségi kérdés végleges rendezése, aki­nek köztartozása van, képviselő ne lehessen. Rassay, 188/483—484. A három felsorolásból jól látható, hogy a kautélák köre mennyire tág és parttalan volt. 45 Antal, 184/360-361. 46 Farkas arra utal, hogy Franco tábornok átvette a hatalmat és polgárháború robbant ki Spanyolországban. 47 Itt Hitler hatalomra jutására utal.

Next

/
Thumbnails
Contents