Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: Az 1937. évi választójogi novella
1490 HOLLÓSI GÁBOR ugyanis, hogy a titkos választójoggal az intelligencia vezető szerepe meggyengülhet, mivel az — visszhangzott a bethleni gondolat — kellő politikai előképzettség és alkotmányos felelősségérzet nélküli tömegeket juttathatna be az országgyűlésbe.45 A novella országgyűlési vitáján elhangzott beszédében Farkas Elemér is felhívta a figyelmet erre a veszélyre: „Minden korrektívum nélküli választójog szülte meg a spanyol tragédiát is.46 Korrektívumok nélküli választójog döntötte majdnem sírba Németországot négy évvel ezelőtt...47 Mert ki tudja azt megmondani ma, hogy milyen lesz annak a parlamentnek a képe, amely titkos választójog alapján fog itt összeülni [...] Hogy mennyi lesz abban a parlamentben a centrifugális, mennyi lesz a centripetális elem... Igénytelen nézetem szerint választójogunk terjedelmét hozzá kell alakítani és összhangba kell hozni népességünk értelmi szintjével. [...] Az a politikai demokrácia válik csak a népek javára, amelyet megfelelő kulturális demokrácia készít elő. Ezt a kulturális demokráciát, a népesség értelmi színvonalának emelését tartom az állampolgári jogok gyakorlása conditio sine qua non-jának [elengedhetetlen feltételének - H. G.]. [...] Ha [...] a szegénységből fakadó elégületlenség találkozik a tudatlanságból fakadó ámíthatósággal, akkor ez olyan politikai szövetséget képez, amely érintkezés esetén robbanó anyaggá válik, mely robban és szétvet. [...] Az a körülmény, hogy 1918-ban a hat osztályos népiskola alig volt még kiépítve és igen nagy analfabéta tömegek voltak az országban, bizony nem tartotta vissza a mi felizgatott tömegeinket attól, hogy ne igyekezzenek szocializálni a nagybirtokokat. [...] A tömegek pszichéje azt hozza magával, hogy nem arra hallgatnak, aki a legokosabb, hanem arra, aki a leghangosabb: nem arra hallgatnak, aki a leghasznosabbat mondja nekik, hanem arra, aki a leghízelgőbbet vumok pedig a választási és a jelölési eljárást nehezítik meg. Antal István ezen kívül beszélt szociális és gazdasági korrektívumoktól is, ezeket jogi fogalomként már nehezebb értelmezni. Antal, 184/361. A felsőházról, mint korrektívumról lásd Simontsits Elemér: A titkos választójog és a felsőház reformja. Bp. 1932. A felsőházról lásd Püski Levente: A magyar felsőház története, 1927—1945. Bp. 2000. Árvátfalvi Nagy István a következő' kautélákat sorolta fel: Törvényalkotási sorrend. Adófizetésre vagy az I. világháborúban való részvételre tekintettel, illetve kulturális cenzussal megállapított választójogosultak köre. Választókerületek arányosítása és egyéni kerületi rendszer, legfeljebb országos listával olyan kiválóságok számára, akik másként nem jutnának be. Választási óvadék bevezetése. Egyéni kerületekben is válasszanak pótképviseló't, így időközi választás sehol sem lenne. Demagógia és izgatás megakadályozása. Az összeférhetetlenség új szabályozása azzal, hogy a törvényhozók kerületük közügyeiben vagy választópolgáraik jogos magánügyeiben továbbra is közbejárhassanak. Árvátfalvi, 188/477—478. Rassay Károly pedig az alábbi kautélákat kívánta alkalmazni: a parlamentarizmus abszolút védelme, a választói jog szabad és tiszta gyakorlása, védelem a demagógiával és hazugsággal szemben, összeférhetetlenségi kérdés végleges rendezése, akinek köztartozása van, képviselő ne lehessen. Rassay, 188/483—484. A három felsorolásból jól látható, hogy a kautélák köre mennyire tág és parttalan volt. 45 Antal, 184/360-361. 46 Farkas arra utal, hogy Franco tábornok átvette a hatalmat és polgárháború robbant ki Spanyolországban. 47 Itt Hitler hatalomra jutására utal.
