Századok – 2016

2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után, I. rész

MŰTÁRGYMOZGÁSOK 1945-1949 1473 sát, illetve egyes személyek lenyomozását kérte a Budapesti Államrendó'rség Főkapitánysága Politikai Osztályától és a Sopron megyei rendőrkapitánytól.113 Még évekkel ezután is bukkantak fel a Múzeum tulajdonából származó műtár­gyak. Magánszemélyek például 1949-ben, 1957-ben, később 1970-ben bírálat céljá­ból beadták Guardi velencei tájat ábrázoló képeit, melyek egy 4 darabból álló sorozat részeként a menekített anyagban szerepeltek. Az intézmény ügyükben ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.114 1982-ben pedig a Bizományi Áruház Vállalat 59. képaukcióján szerepelt Thomas Wyck: Itáliai kikötő című festménye. Beadóját az állam, a háború után magánkereskedőtől vásárolt műtárgy több évtize­des birtokban tartásáért és kezelésért jóhiszemű szerzőként kárpótolta.115 Szemben a szovjetekkel116 Több neves műgyűjtő — Neményi Bertalan, báró Hatvány Ferenc, Wertheimer Adolf- fordult 1945 márciusában először személyesen, majd levélben a Múzeum­hoz azzal, hogy a szovjet hadsereg a bankok trezorjaiból hadizsákmányként műgyűjtemények állapotáról. Műemlékvédelmi Szemle. Az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal Tájékoztatója 8. (1998: 1. sz.) 77—91., Voitról lásd MMA 944-945. 113 Török Károlyné a szentgotthárdi cisztercita rendház szakácsnője, fia Török Zoltán mű­szerész és dr. Ottó László miniszteri tanácsos elleni eljárásról lásd SzMI 210/1945. VKM Dunántúlra szállított műtárgyak felkutatása és Ottó László min. tanácsos felelősségrevoná­­sa tbn. 1945. aug. 21. 114 SzMI 674/1949. M. Államrendőrség feljelentés Guardi kép lopása ügyében. 1949. okt. 7. A Guardi-képek megtalálásáról lásd SzMI 863-01-131/1957., SzMI 863-09-19/1957., SzMI 863-16-3-5/1957., SzMI 863-15-6/1958., SzMI 927/1970. 115 A Wyck-kép megtalálásáról lásd SzMI 1244-7/1982., SzMI 114-7/1983. 116 A szovjet hadsereg második világháborús műkincs-zsákmányolásairól gazdag idegen nyelvű szakirodalom áll rendelkezésre, a legfontosabbak Konstantin Akinscha - Grigori Kos­­low - Clemens Toussaint: Operation Beutekunst. Die Verlagerung deutscher Kulturgüter in die Sowjetunion nach 1945. Nürnberg 1995., László Mravik: The „Sacco di Budapest” and Depredation of Hungary 1938-1949. Bp. 1998. A magyarországi szakirodalomból lásd Mayer Rita: Az elhurcolástól az azonosításig: a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára egy részének a sorsa. In: Jelentés-Report 2000. A Kulturális Igazgatóságnak Évkönyve 2000. Szerk. Marton Erzsébet. 90-106., Varga Éva Mária: Restitúciós kutatások Moszkvá­ban. In: Uo. 107—125., Simon Houpt: Eltűnt műkincsek múzeuma. A műkincsrablások törté­netéből. Bp. 2006. 61—64. A háborús fosztogatásokról és pusztításokról lásd Cecil D. Eby: Magyarország a háborúban. Civilek és katonák a második világháborúban. Bp. 2003., Inter Arma 1944-1945. Fegyverek közt. Válogatás a második világháború egyházmegyei történe­tének forrásaiból. (Források a Székesfehérvári Egyházmegye történetéből II.) Szerk. Mó­­zessy Gergely. Székesfehérvár 2004., Perger Gyula: „Félelemmel és aggodalommal.” Plébáni­ák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945. Győr 2005., Mózessy Gergely: Háborús iskolakárok a Székesfehérvári Egyházmegyében. In: Az egyházi iskolák államosítá­sa Magyarországon 1948. (A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve 2008.) Szerk. Szabó Csaba — Szigeti László. Bp. 2008. 37-44., „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944—1947 között. Szerk. Balogh Béni. Bp. 2015.

Next

/
Thumbnails
Contents