Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1448 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID a szellemtörténet a Reinhart Koselleck-féle fogalomtörténet lényeges előzménye volt, hiszen a Begriffsgeschichte problémája szintén abhan fogható meg, hogy az egyes fogalmak jelentései hogyan módosultak az idők során a társadalmi, szellemi és politikai tényezők hatására.185 Eckhart könyvében a korona fogalmának jelentése annak megfelelően alakult, hogy milyen társadalmi csoportok mekkora szerepet játszottak a király mellett az „alkotmányban”, az okleveleket kiállító kancellária, hiteleshelyek milyen körökben és milyen formában tudták terjeszteni, vagy mekkora birtoktest támogatta a király hatalmát. Azt a kortársak többféleképpen értelmezték, hogy szellemtörténeti-e a könyv, ami természetesen attól is függ, mit értettek ezen.186 A szellemtörténet több szempontból is beleillett Eckhart programjába és különösen a tanulmányom címében szereplő periódusban érvényesült a történésznél, jóllehet a szellemi, lelki tényezők hangsúlyozása egyébként sem volt idegen tőle. Az irányzat ismeretelméleti alapállása szerint az egyes korszakokat saját kontextusukból kell kibontani, ugyanis a jogeszmék folyton változtak, tartalmuk rendre kiegészült, átalakult — a társadalomtörténeti orientáció mellett ez nézet választotta el élesen Eckhart jogtörténettel kapcsolatos felfogását közjogász vitapartnereiétől. Említhető még a professzionális történetírás eszköztára (például a forráskritika alkalmazása az Anonymus által leírt vérszerződési pontoknál, amelyeket Eckhart közjogász ellenfelei a honfoglalás korára nézve hiteles leírásnak fogadtak el)187 és a historizmus szemlélete (a vitás kérdések „historizálása”, ahol — a szellemtörténeti alapálláshoz hasonlóan — a tér és idő szerinti változóra kerül a hangsúly)188 is ebben a vonatkozásban.189 Az eseménytörténeti alapú politikatörténet alternatívájaként fellépő eszme- és kultúrtörfénet művelése, valamint az európai látásmód (ez jelenti egyrészt az európai irodalomban való jártasságot, másrészt a történeti témák európai kontextusban való kidolgozását) szintén jellemző volt a történészre és az általa olvasott szellemtörténészekre, ez a megközelítés pedig közös nevezőre 185 Mikulás Ctvrtník: Geschichte der Geschichtswissenschaft. Der tschechische Historiker Zdenék Kalista und die Tradition der deutschen Geistesgeschichte. Hamburg 2010. 22-39. 186 Bónishoz hasonlóan Murarik Antal is szellemtörténeti problémának (eszme- jog- és kultúrtörténet szintézisét értve alatta) látta a Szentkorona-eszme kutatását. Murarik A.: Kárpát, Jozef: Corona Regni i. m. 89. 187 A professzionalizmus jelenségét (pl. a forráselemzó' szemináriumok és más intézmények szerepét) részletesen bemutatja a dualizmus kori magyar történetíráson keresztül Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században — nemzetközi kitekintéssel. Bp. 2011. 106-166. 188 Valószínűleg ezért is volt Eckhart számára lényegesebb és pozitívabb a koronaeszme, és nem egy „kikristályosodott” koronatan történeti tradíciója. Ugyanakkor a historizálás nem volt teljes, hiszen a könyv üzenete szerint a koronaeszme egyik jelentése aktuális szempontokból is lényegesebb, mint más változatok. 189 A historizmusról lásd Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918—1941. Bp. 2010. 29-38.
