Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
,TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1441 utolsó oldalain egyértelműen leírt, miután feltett egy erre vonatkozó lényeges kérdést. „Következteti-e Werbó'czy a szentkorona tanából azt, hogy a nemesek, mint a korona tagja részesei a törvényhozásnak?”163 A történész válasza tagadó volt. A Tripartitum szerzője nem foglalkozott tovább az organikus koronaeszmével, mert a számára legfontosabb, a nemesi egyenlőség bizonyításáról szóló szöveghely után már a Kézai Simontól eredő, Thuróczytól átvett és politikai nézeteihez igazított népfelség elvével153 154 igyekezett inkább bizonyítani a törvényhozásban való egyenlő részvételt.155 A két korona-felfogás azonban két nagyon eltérő politikai/jogi szemléletből származott (lásd a korábbiakat a rendi dualizmus népfelség-elvéről). Míg az organikus koronatanban a rendek a királlyal együtt jelentik a koronát és így a koronában vesznek részt a törvénykezésben, addig a rendi dualizmusban az akaratuk szerint átruházott koronával osztoznak átruházás után a hatalmon. Az előbbit a középkori jogtudós „csak” a nemesi egyenlőség tételének alátámasztására használta (sokáig ilyen értelemben alkalmazták a későbbiekben is), utóbbit pedig a törvényhozásban való részvétel megokolására. Eckhart fő tézise itt az, hogy Werbőczy az egyébként újszerű organikus korona-elméletét a nemesi egyenlőség mellett a királlyal egyenlő mértékű törvényhozó hatalomból való részesedés megalapozására már nem használta fel - ellentétben a 19. század végének jogtörténészeivel és közjogászaival.156 Ennek ellenére azért nevezte Eckhart itt még koronatannak, mert szerinte Werbőczynél fordult elő először egy olyan test képe, amelybe a király mellett, különbség nélkül minden nemes beletartozott,157 s a dualizmus közjo-153 Uo. 208. 154 Eckhart, hasonlóan a Bocskai híveiről írt tanulmányában foglaltakhoz, itt is megjegyzi, hogy ez nem egy radikális népfelségtan. „Mikor az idézett részeket átvette [...] nem arra gondolt, hogy a közösség nagy politikai hatalmát hangoztassa, hogy a népfelség elvének adjon kifejezést s ilyen módon politikai elméletét vázolja [...]. Ezt leginkább az a mód bizonyítja, ahogyan Werbőczy a szöveget átírja, s átírás közben annak egy részét mellőzi, kihagyja. Nem veszi át a történetíróktól azt, hogy a közösség a közhatalom gyakorlóinak [...] megválasztása után is tulajdonképpen annak birtokosa marad [...].” Uo. 204. 155 „Már nincs szükség az organikus koronaszemlélet alkalmazására, mert a törvényhozás joga az alkotmányos rendi monarchiában a népfelség elvéből és a koronázással történő átruházásból amúgy is következik. Werbőczy tehát, ezt hangsúlyozom, a szent korona organikus szemléletét csak az egyenlő nemesi szabadság tételének bizonyítására alkalmazta.” Uo. 210. 156 Holub József pontosan adta vissza Eckhart gondolatait: „Nem a szent korona tanát akarta ő [Werbőczy] Hármaskönyvében kifejteni, hanem csupán a nemesek egyenlősége tételének bizonyításával kapcsolatban mutatott rá a szent korona lényegére és szerepére úgy amint az az ő korában már a köztudatban élt. Azért nem is teljes az általa adott kép, és azért nem is nevezhetjük azt »tan»-nak; ez csak jóval később alakult ki minden vonatkozásában kidolgozva. Nem is egy helyen mondja el mindazt, ami ebből a szempontból fontos, mert érinti a II. részben is, ahol arra a kérdésre, hogy kik alkothatnak törvényeket, azt feleli, hogy a nemesek a törvényhozás jogát is a szent koronára és következésképen a királyra ruházták, de azért a fejedelem egyedül nem alkothat törvényt, meg kell kérdeznie a népet is.” Holub József: A magyar alkotmánytörténelem vázlata. Pécs 1944. 251. 157 Lásd még angolul írt tanulmányát, ahol szintén leírta, hogy az organikus koronaeszme a nemest és királyt egyaránt magában foglalta. „Werbőczy’s doctrine of the Holy Crown did not
