Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
,TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1437 késsé tett) helyébe a személyfeletti államhatalom abszolútumát állította, ez (és az eszme európai párhuzamainak kiemelése) könyvének egyik fő üzenete Timonnal szemben, de Eckharttól is eltért, amint azt a következőkben igyekszem kifejteni. A koronázásokról és az uralkodók öröklési jogáról írván Bartoniek elsősorban a királysággal kapcsolatos intézményekre, eseményekre és tárgyakra (koronázási szertartás, koronaékszerek) koncentrált. Az ezekre befolyást gyakorló eszmeáramlatok, társadalmi csoportok és gazdasági tényezők kisebb szerephez jutnak munkájában, a Szentkorona-eszme/tan története pedig egy eleme a koronázásokról szóló vizsgálódásainak. >yA szentkorona-eszme története” és fogadtatása Eckhart Szentkorona-eszméről írt könyvéről több, egymással ellentétes álláspont alakult ki, és nem csak a tartalommal, de még a cím jelentésével kapcsolatban sincs közös nevező.* 139 A „szentkorona-eszme” nem egyenlő a Werbőczy aztán, mely mélységes, Timontól csak sejtett történeti gyökereivel lenyúlik, mint már munkánk elején láttuk, egészen szent királyunk intelmeiig, a jó kormányzásról adott 10 parancsolatáig, elementáris erővel terjedt szét a XX. század elején a magyar nép legszélesebb rétegeibe. Innen van, hogy a mai napig sem tudjuk a magyar államról alkotott képzetünket a Szentkorona eszméje nélkül felépíteni. Felszabadult testvéreink és földjeik a Szentkoronához tértek vissza, a Szentkorona nevében ítélkezik a magyar igazságszolgáltatás is, kifejezve ezzel a magyar Szentkorona legjellemzőbb sajátságát, eszméjének egyetlen értelmét: a személyfelettiséget, a magyar államnak mindenektől elvont s mindenek: személyek, sőt kormány formák felett álló, magában tökéletes jelképezését.” Uo. 173. Kiemelések tőlem — T. L. D. 139 Bertényi Iván, Kardos József, Mezey Barna, Várdy Béla azt emelték ki, hogy Eckhart valamilyen módon (az európai kontextus felvetésével, a koronatan Werbőczyhez kapcsolásával) Timonnál tudományosabb alapokon tárgyalta „a” Szentkorona-eszmét/tant. Ezzel a felfogással vitatkozott Péter László, aki szerint Eckhartot rendszerint félreértették/értik. Péter 2003-ban egy nagyobb ívű tanulmányában, részben Eckhart által inspirálva a Szent Koronáról („a látható Korona”) és a hozzá kapcsolódó eszmékről („a láthatatlan Korona”) írt. Szerinte a „láthatatlan Korona” egyik késői válfaja, a Szentkorona-tan nem Werbőczy korában alakult ki, hanem teljesen modern, 19. századi konstrukció. Concha Győző és Timon Ákos hozták létre, politikailag pedig a két világháború között került uralkodó helyzetbe. Péter úgy látta, hogy Eckhart Ferenc is így értelmezte az organikus állameszme történetét, csak nem írta le nyíltan/egyértelműen megfogalmazva. Hasonlóan foglalt állást Kees Teszelszky, aki szerint azért nehéz dekódolni a könyv üzenetét, mert Eckhart megpróbálta „kifogni a szelet” ellenfelei vitorlájából a Szentkorona-tan és Szentkorona-eszme elnevezések hangoztatásával, valójában azonban cáfolta azokat, így már a könyvének címe is ellentmondásos. Velük szemben fejtette ki véleményét újabban Bertényi Iván. A fentiektől jelentősen eltér Tóth Zoltán József, aki szerint Eckhart és Timon között bár fellelhetők felfogásbeli különbségek, a Szentkorona-tan főbb vonásainak hangsúlyozása tekintetében megegyeztek és inkább retorikai, illetve bizonyos módszertani kérdésekben való eltérésekről, de nem fundamentális szembenállásról van szó. Steven Bela Vardy: Legal and Constitutional History and the „Doctrine of the Holy Crown”. In: Modern Hungarian Historiography. New York 1976. 175-195.; Kardos József: A szentkorona-tan története, 1919—1944. Bp. 1987.; Bertényi Iván: A magyar Szent Korona. Magyarország címere és zászlaja. Bp. 1996.
