Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 145 talános kötelességeivel, az egyházi hivatalokkal és a szentségekkel foglalkozott, s döntő többségében csupán az 1931-es statútumok szövegének pontosítását és kiegészítését jelentette, érdemi tartalmi változtatások nélkül. Emellett néhány esetben felhívták az érsek figyelmét az elmúlt tíz év változásaira is, melyek beillesztését javasolták az új statútumokba: például az új papi kórházi alapítványt és galya-tetői üdülési lehetőséget, vagy az Actio Catholica szerepét a katolikus egyesületek irányításában.82 Az egyházmegyei számvevőség és a tanfelügyelőség is benyújtotta észrevételeit az egyházközségi számvitellel és a tanüggyel foglalkozó XVIII. és XXI. fejezetekre vonatkozóan.83 Emellett — csakúgy, mint 1931-ben — az érseki körlevél előírásainak megfelelően az alsópapság is előadhatta kívánságait az esperesi kerületi gyűléseken, melyeket felterjesztettek az egyházmegyei hivatalba.84 A legtöbb kerület papsága élt is ezzel a lehetőséggel, csupán három — a Sajóvárkonyi, az Apátfalvi és a Tiszántúli — kerületnek nem volt semmiféle kívánsága. Általában a mindennapi élet tapasztalatai indokolták az előterjesztéseket, ugyanis egyes esetekben az 1931-es statútumok nem eléggé részletesen szabályozták az adott kérdést és így Joghézagok” keletkeztek, amelyekre megoldást vártak. A leggyakoribb kívánságok az adminisztráció — főleg az anyakönyvezés — pontosabb szabályozására, illetve az anyagi járandóságok — a mise- és stóladíj — összegének megemelésére vonatkoztak. Az esperesi kerületi javaslatokból kitűnnek az egyházmegye helyi problémái is — elsősorban az egyházmegye keleti részén nagy számban élő görög katolikusokkal és reformátusokkal való együttélés —, illetve az adott kor jellemző tényezői, például az Actio Catholica és a harmadik zsidótörvény (1941. évi XV te.), amelyet csupán egy újabb adminisztrációs tehernek érzékeltek.85 Az összes javaslatot egy az érsek által kijelölt személyekből álló előkészítő bizottsághoz utalták — tagjai feltehetően ugyanazok voltak, akik már eddig is részt vettek a munkálatokban —, amely ezt heteken át tanulmányozta. A bizottság a legtöbb kívánságot figyelemreméltónak találta, így ennek alapján megtette javaslatait az érseknek, aki ezeket elbírálta és az általa is jóváhagyott módosításokkal elrendelte a statútumok végleges szövegének összeállítását, amit formális tárgyalás és elfogadás céljából a zsinat elé terjesztenek majd.86 1941 augusztusában kijelölték a zsinati tisztviselőket is, akik személyében azonban a zsinat elnapolása miatt később változás állt be. A promotor és procurator cleri tisztségét Subik Károly prelátus-kanonok töltötte be, a titkár Vízy Miklós prépost-kanonok, a jegyző Szentgyörgyi József87 kanonok, a Papne82 EFL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; EFL AN SA, „Az 1941. szeptember 6-án tartott egri főkáptalani tanácskozmányból.” 83 EFL AN SA, Vizy Miklós 1942. március 12-i emlékeztetője. 84 EFL Körlevelek 1941/VI./4496.; EFL Körlevelek 1941/VIL/4998. 85 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941. 86 Egri Egyházmegyei Közlöny 74. (1942) 41^3.; EFL Körlevelek 1942/IV/2293; EFL AN SA, Az egri egyházmegyei zsinat előkészítő munkálatainak rövid ismertetése 1942. 87 Szentgyörgyi József (Sátoraljaújhely, 1891. - 1955. április 22.): 1913-ban szentelték pappá, majd káplánként szolgált Hevesen és Nagykállón. 1920-tól hittanár Mezőkövesden, majd 1922-től ugyanitt a Szent László Konviktus igazgatója. 1928-tól az egri Szent József Internátus igazgatója, majd 1933-tól az egyházmegyei Actio Catholica elnöke. 1934-től érseki tanácsos, egyházmegyei tan
