Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
.TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1413 Eckhart 1929-ben jogtörténeti témában tanulmányt (Közjog és magánjog a középkori Magyarországon) írt a berlini Magyar Intézet folyóiratába. Az írás legfőbb üzenete szerint a középkori magyar történelemben, és általában Európában a magán- és közjogi szerepek nem váltak el egymástól, így — tehetjük hozzá — a magánjogi feudalizmussal szembenálló közjogias magyar gondolkodásról értelmetlen beszélni. A királyi vármegyéknek például a magánjogi funkciója mellett (a király magánbirtokainak igazgatása) lehetett közjogi feladatköre (a közszabadok háborúba vezetése a király tisztviselői által) is.36 Bár feudális hatások érték a 13. század magyar alkotmányfejlődést, Eckhart szerint két tényező gátolta azok felerősödését: az ősiség és a nagybirtokos arisztokrácia korlátjaként működő nemesi vármegye. Az ősiség a patrimoniális királyi pozíciót erősítette: a királyra való visszaháramlás joga az uralkodói hatalom fontos gazdasági alapját jelentette a történész szerint.37 A 14. század folyamán már megváltozott a király közjogi állása (nem ő ad ki oklevelet, hanem jogügyletek elintézéséhez egy hiteleshelyhez fordul, mint bármelyik alattvalója), a rendek gyakran vele azonos jogállásban tűnnek fel. A15. század a rendi fejlődés periódusa, mint Európában mindenhol — írta befejezésül Eckhart. Az említett tanulmányokkal azt szemléltettem, hogy a Bécsben magyar külügyi levéltárosként dolgozó Eckhart az 1920-as években már kiérlelt koncepcióval bírt arról, hogy milyen módon kellene a magyar alkotmány- és jogtörténetet „épületét” meg/újraalkotni, bár saját jövőjét sokáig bizonytalannak látta a jogi végzettség hiánya miatt. A történész a jogtörténeti tanszék elnyerésére régóta törekedett, Szekfűnek írt beszámolója alapján ő maga kezdeményezte ezt Klebelsberg Kunónál, amikor a kultuszminiszter38 Angyal Dávid katedráját (újkori egyetemes történelem) ajánlotta fel neki.39 1928-ban pályázatot írtak ki Eckhart számára egy jogtörténeti tanszékre, amit ő maga kért.40 Később Szekfű 36 Eckhart Ferenc: Staatsrecht und Privatrecht in Ungarn im Mittelalter. Ungarische Jahrbücher IX. (1929) 427. 37 Uo. 430. 38 Klebelsberg és a Bécsi Magyar Történeti Intézet viszonyáról lásd Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Gyó'r 1996. 39 „Diplomáciai jelentésstílusban következőleg. [...] Én: Azt hiszem újabb és legrégibb tanulmányaim alapján, más téren nagyobb hasznot tudnék hajtani. Ha egyszer majd nyílik alkalom, nevezz ki egy alk. tört. tanszékre. O: Hát Királyt küldöm. Ez pompás! Épen beleillik a programmomba. Kinevezlek a tanszékére. [...] Én: De hát én nem vagyok jogászdoktor. O: az nem számít semmit. Nem is kell!” Eckhart Ferenc levele Szekfű Gyulának 1927. december 6-án. ELTE EKK, G628. 20. levél. A beszélgetésben említett személy Király János, aki 1928- ig tanított az egyik budapesti jogtörténeti tanszéken. 40 „Azt bizonyára tudod már, hogy a jogtört. katedrára pályázat lesz kiírva. [...] Én kértem a pályázatot, mert a meghívási indítványnál karban pár szóval megbuktam volna.” Eckhart Ferenc levele Domanovszky Sándornak 1928. július 6-án. MTA KK Ms 4523/611. A Bécsból Budapestre költöző' történészt végül 1929. augusztus 21-én nevezték ki nyilvános rendes tanárrá.
