Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1401 A Szovjetunióval szembeni hadba lépés esetében egyik feltétel sem érvényesült teljes körűen, jóllehet bármely eljárási követelmény hiánya törvényellenessé tette volna a hadsereg országhatáron kívüli alkalmazását, hiszen konjunktív feltételekről volt szó. a) Erősen kétséges a „közvetlen veszély” fennállása, miután annak a Szovjetunió vonatkozásában kellett volna fennállnia (hiszen vele szemben állapították meg a hadiállapotot).121 A háborúba való belépés szempontjából döntő jelentőségű - s tekintettel a döntés súlyára is, minimálisan elvárható — lett volna, hogy a kormányzó és a Minisztertanács meggyőződjön arról, hogy nem csupán véletlen — vagy akár szándékos — katonai incidens történt a Szovjetunió részéről, hanem valóban háborús célú, hadüzenet nélküli katonai támadás érte Magyarországot. Ez különösen indokolt lett volna olyan előzmények után, hogy a kormány addig egyáltalán nem tartott szovjet támadástól (igaz, ki sem zárta annak lehetőségét).122 Ráadásul június 23-án Molotov szovjet külügyi népbiztos Moszkvában arról tájékoztatta Kristóffy József moszkvai magyar követet, hogy a Szovjetuniónak nincs ellenséges szándéka Magyarországgal szemben (a miniszterelnök másnap reggel vette kézhez az erről szóló táviratot). A Szovjetunió a támadás után is cáfolta, hogy a bombázást a szovjet haderőhöz tartozó gépek hajtották volna végre. Valójában a kormány felelőtlenségét jól mutatja, hogy Werth Henrik — akinek a tájékoztatása alapján a kormány döntött a hadba lépésről - a hadiállapot kinyilvánításáról szóló döntés másnapján, azaz június 27-én rendelte el egy vizsgálóbizottság létrehozását az eset körülményeinek tisztázására. A háborúba való belépést illetően ugyan volt különbség az azt kitartóan támogató katonai vezetés és a németek formális felkérésére váró politikai irányítás között, de ez nem volt stratégiai jellegű ellentét,123 s úgy tűnik, a németek oldalán való részvétel csak idő kérdése volt.124 121 „Kétségtelen, hogy a kormány kizárólag a vezérkar főnökének tájékoztatása alapján állapította meg a Szovjetunióval beállott hadiállapotot, valamint az is tény, hogy a katonai vezetésnek akkor még semmiféle bizonyíték nem állott a rendelkezésére, amely ezt a tájékoztatást igazolhatta volna”. Borsányi JAz 1941. június 26-ai kassai bombatámadás i. m. 102. 122 Bárdossy néhány nappal korábban, június 15-én a berlini magyar követnek küldött táviratában azt írta, hogy „Rendkívül valószínűtlen ugyan, hogy az orosz hadsereg éppen magyar határszakasz ellen indítson nagyobb erőkkel támadást, de katonai vezetőségünk ezt a lehetőséget mégsem tartja teljesen kizártnak.” DIMK V. 1183. Sztójay követnek tájékoztatást kellett kérnie a német kormánytól annak szándékairól, s egyben tartózkodnia kellett bármiféle felajánlkozástól. Magyar források szerint továbbá április 7-én (a Jugoszlávia elleni német támadás másnapján) jugoszláv repülők mellett angol gépek is repülőtámadást intéztek Szeged ellen, de akkor Bárdossy miniszterelnök csupán arra utasította Barcza György londoni magyar követet, hogy a „legerélyesebben tiltakozzon” a brit külügyminisztériumban a támadás miatt. Szent- Iványi-kézirat, 577. DIMK V. 1017—1018. 123 Szakály S„Magyarország és a Szovjet-unió között a hadiállapot beállott” i. m. 31. 124 Dombrády Lóránd szerint a honvéd vezérkar már a hadba lépést megelőzően elkésztette egy „támadó szellemű elhárítás” terveit. Dombrády Lóránd'. Magyarország hadbalépésének ötvenedik évfordulójára. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991: 2. sz.) 11.
