Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1391 Bajcsy-Zsilinszky Endre a Kállay Miklós miniszterelnökhöz intézett, s pártja, a Független Kisgazdapárt nevében elküldött 1943. július 31-i keltezésű memorandumában úgy érvelt, hogy Bárdossy a délvidéki akcióval, a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal szembeni „hadbalépési kormánynyilatkozatokkal” „[...] egyszerűen túltette magát a magyar közjogi tételes törvények rendelkezésein”, amelyek világosan megkövetelték a hadüzenetekhez szükséges előzetes parlamenti hozzájárulást. „Bárdossy vette magának a bátorságot, hogy a tételes közjogi törvény ellenére, a maga felelősségére, hadat üzenjen a Szovjetuniónak, utóbb az Eszakamerikai Egyesült Államoknak.” Bajcsy-Zsilinszky arra is utalt, hogy a hadüzenet a nemzetközi gyakorlattal összeegyeztethetetlen módon történt, mert a kassai bombázás felderítetlen, s „[...] túlságosan apró ok” volt, „[...] főleg a maga egyszeri mivoltában”, amely lelkiismeretes mérlegelés után nem vezethetett volna hadüzenethez, vagyis tisztázatlansága miatt nem volt valódi casus belli, így a hadüzenetek a magyar közjog szellemével és betűjével is ellentétben álltak.84 A hadiállapot 1941. június 26-i kinyilvánítását a Bárdossy-per tanúinak nagy többsége szintén hadüzenetnek tekintette, s azt többen is alkotmányosan aggályosnak tartották.85 A háborús vereség után, egy háborús bűnökkel vádolt volt miniszterelnök népbírósági perében tanúskodók személyes motívumai ugyan kérdésesek lehetnek, az azokban megjelent érvek azonban e motívumoktól függetlenül is értékelhetők. így különösen Bölöny József véleménye figyelemre méltó, nemcsak azért, mert az eljárás ügyészi szakában tett nyilatkozatában foglalt álláspontot az ügyészség a vádiratban szó szerint magáévá tette, hanem a benne foglalt érvelés miatt is. Bölöny szerint a hadüzenet joga a kormányzó és az Országgyűlés együttes hatáskörébe tartozott, így a kormány a hadiállapot kinyilvánításával túllépte a hatáskörét, mert a hadiállapot beállásának megállapítása a hadüzenet fogalmi körébe tartozik.86 84 A memorandumot közli Pintér István — Rozsnyói Ágnes: Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok. Századok 99. (1965) 185-186. 85 Reményi-Schneller Lajos, a Bárdossy-kormány pénzügyminisztere például kiemelte, hogy emlékezete szerint az Országgyűlés egyik házában sem került sor a hadiállapot „alkotmányos ratifikálására.” Bárdossy László a Népbíróság eló'tt i. m. 39. Baky László szerint a Képviselőház külügyi bizottságában többen is szóvá tették, hogy a „Jugoszlávia fegyveres megtámadása és az Oroszország elleni hadüzenet” alkotmányellenes volt. Uo. 44. Hóman Bálint volt kultuszminiszter saját perében is mindvégig hadüzenetről beszélt. Idézi Glatz Ferenc: Az 1941. június 26-i minisztertanácsi ülés. Hóman Bálint 1946. március 18-i népbírósági vallomása. História 14. (1992: 2. sz.) 13. 86 Bárdossy László a Népbíróság eló'tt i. m. 46. Ehhez hasonlóan Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1975. Bp. 1978. 42. Amint láttuk, Bölöny 1941 áprilisában végletesen elfogult cikket írt a délvidéki bevonulás védelmében. A háború alatt megjelent munkáiban még nem foglalkozott a Szovjetunióval szembeni hadba lépés jogi megítélésével. Bölöny József: A magyar közjog időszerű kérdései. 1-2. Bp. 1941-1942. Uő: Magyar közjog I—III. Bp. 1942-1943.
