Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 141 kappát öltve a zsinat tagjainak kíséretében szintén ünnepélyes keretek között visszavonult a palotában lévő magánkápolnájába.51 A zsinat második ülésére aznap délután három órakor került sor a Papnevelő Intézet kápolnájában, immár kevésbé ünnepélyes keretek között. Az ülést Szmrecsányi érsek az alkalomra előírt Adsumus kezdetű imával nyitotta meg, majd részletesen ismertette az esperesi kerületekből beérkezett javaslatokra és kívánságokra vonatkozó megjegyzéseit. Bár az előzetesen háromnaposra tervezett zsinaton a statútum egyes pontjait megvitató tanácskozó gyűlésekre került volna sor, amelyeken a résztvevők felszólalhattak volna — ám miheztartás végett azért az Egyházmegyei Közlöny világosan kijelentette, hogy „a zsinaton nem lehet parlamentet játszani”52 —, de a jegyzőkönyvben ennek már semmi nyomát nem találjuk. Szmrecsányi érsek a statútumok összeállítására kijelölt, fentebb ismertetett tanácsadóival előzetesen szűk körben vitatta meg a javaslatokat és a határozatokat, a zsinat tagjait kész tények elé állítva - amihez egyébként a 362. kánon értelmében minden joga megvolt. Ugyanis az egyházjogi előírások értelmében az előkészítő gyűléseken mindenki szabadon hozzászólhatott az előterjesztett kérdésekhez, de a zsinaton a püspökök a dogmákban lefektetett jogaival53 összhangban törvényhozó joga egyedül az ordináriusnak volt. Csupán a zsinati vizsgálók, a zsinati bírák és a tanácsos plébánosok választása képezett kivételt ez alól, amihez szükséges volt a zsinat hozzájárulása. Mi lehetett az egri zsinaton a tanácskozó gyűlések elmaradásának oka? Valószínűleg egyszerűen arról volt szó, hogy mivel már korábban megkapta a papság a statútumok tervezett szövegét, amelyet mindenki véleményezhetett, így már nem volt szükség a hosszadalmas, esetenként parttalan szóbeli vitákra, ami a zsinat idejét lerövidítve a költségeket is csökkentette - több mint száz fő több napos vendéglátása esetén ez szintén nem lehetett másodlagos szempont. így a procurator cleri az érsek felszólítására minden tárgyalás nélkül egyszerűen felolvasta a statútumok azon elemeit, amelyeket a papság kívánságára módosítottak. Közzétették a zsinaton megválasztandó zsinati bírák, zsinati vizsgálók, tanácsos plébánosok és auditorok neveit is,54 majd az ülés ismét főpapi áldással véget ért.55 Ebből adódóan az év eleji tervekkel szemben56 a zsinat második napján már sor került az ünnepélyes záróülésre. Július 3-án reggel fél 8-kor a zsinat tagjai ugyanúgy, mint előző reggel a székesegyházból az érseki magánkápolnához vonultak, ahonnan az érseket harangzúgás közepette a székesegyházba kísérték, majd ugyanúgy elhelyezkedtek, mint előző nap. Itt Szmrecsányi érsek 51 Egri Katolikus Tudósító 1931. szept., 162-163.; Egri Egyházmegyei Közlöny 63. (1931) 86-88.; Egri Egyházmegyei Közlöny 63. (1931) 81-82.; Az 1931. évi... i. m. 113-122. 52 Egri Egyházmegyei Közlöny 63. (1931) 33-34. 53 Schütz Antal: Dogmatika. Szent István Társulat, Bp., 1937. II. 273-274. 54 Az auditorok zsinati megválasztását nem írja elő sem a Trienti Zsinat, sem a CIC, őket az egri zsinaton az egyházjogi rendelkezésektől függetlenül választották meg. Papp Gy.: Egyházmegyei zsinati jogalkotás i. m. 23. 55 Egri Katolikus Tudósító 1931. szept., 163-164.; Egri Egyházmegyei Közlöny 63. (1931) 89-90.; Az 1931. évi... i. m. 122-126. 56 EFL Körlevelek 1931/I./194.
