Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1377 érdekek összehangolására létrehozta a Legfelső Honvédelmi Tanácsot, amelynek a kormány tagjain kívül a honvédség főparancsnoka (ez a tisztség 1941-ben már nem volt betöltve) és a (honvéd)vezérkar főnöke voltak a tagjai azzal, hogy az államfő — ha akart — részt vehetett, sőt elnökölhetett a Tanács ülésein.20 A hadviselésre vonatkozó nemzetközi jog A hadviselés egyes szabályainak rendezésére a 19. század óta voltak kísérletek a nemzetközi jogban.21 A háborúra vonatkozó átfogó szabályozás azonban csupán az 1899-ben és 1907-ben rendezett két hágai konferencia eredményeként született meg.22 Az összesen 12 egyezmény közül, amelyeknek Magyarország is részese volt, illetve amelyeket ratifikált,23 számunkra elsősorban az 1907. évi konferencia III. egyezménye fontos, amely „az ellenségeskedések megkezdéséről” szólt, s úgy rendelkezett, hogy az aláíró országok között nem kezdődhetnek „ellenségeskedések” „[...] előzetes és minden kétséget kizáró értesítés nélkül.” A nemzetközi viszályok békés elintézéséről szóló I. egyezmény továbbá hosszas egyeztetési eljárást írt elő a felek között a háború megelőzése érdekében. Az első világháború utáni párizsi békekonferencián hozták létre a Nemzetek Szövetségét, amelynek ún. Egyességokmányát 1919. június 28-án fogadták el. Ebben a tagállamok a csatlakozással kötelezettséget vállaltak a háború elkerülésére, valamint arra, hogy a háború megkezdése előtt alávetik magukat egy előzetes (legalább három hónapig tartó) egyeztetési eljárásnak.24 Témánk szempontjából fontos a trianoni szerződés 104. cikke 3. pontjának azon előírása, amely szerint „A magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendőr-szolgálatra szabad alkalmazni”. Ez ugyanis nem csupán a háború kezdeményezését, azaz a hadüzenetet, hanem a hadsereg országhatáron kívüli alkalmazását is kizárta25 — legalábbis elvileg, hiszen az időben valamivel korábban született 1920. évi magyar törvényalkotás, amely nem felelt meg ezeknek a tilalmaknak, a szerződés becikkelyezése után is változatlan tartalommal hatályban maradt. 20 1939. évi II. te. 3. § (l)-(3) bek. 21 Már 1864-ben Genfben is elfogadtak egy nemzetközi egyezményt a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javításáról. 22 Egy harmadik konferencia megtartását is tervezték, de arra — paradox módon - az első' világháború miatt nem került sor. 23 A két nemzetközi békekonferencián elfogadott egyezményeket és nyilatkozatokat az 1913. évi XLIII. te. cikkelyezte be a magyar jogrendszerbe. 24 Az Alapokmányt a trianoni szerződést is kihirdető' 1921. évi XXXIII. te. hirdette ki. 25 Pontosan e rendelkezések betartásának garantálása miatt vélte úgy a nemzetközi jogász Búza László, hogy az Országgyűlés eló'zetes jóváhagyásának követelményétől „nehéz lenne eltekinteni”. Búza László: A kormányzói jogkör kiterjesztése. Jogállam 36. (1937) 114.
