Századok – 2016
2016 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fejérdy András: Pascal Fontaine: Út Európa szívébe 1953-2009. A kereszténydemokrata képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben. Hans-Gert Pöttering bevezetőjével, Joseph Daul előszavával. Magyar kiegészítés: A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe. Szerk. Kiss Mária Rita
1362 TÖRTÉNETI IRODALOM enciklika nem tekinthető a parlamentáris demokrácia felé történő egyházi nyitás döntő dokumentumainak; sokkal inkább XII. Piusz 1944. karácsonyi rádióbeszédét kell a „demokrácia keresztelőjének” tekintenünk, amelyben Pacelli pápa egyértelműen megfogalmazta, hogy a demokrácia helyes formája tekinthető az egyház társadalmi tanításának leginkább megfelelő kormányzati rendszernek. Az eszmetörténeti fejezetet - kronológiai szempontból is — követő tanulmányt Szabó Róbert történész, a magyar kereszténydemokrata párttörténet elismert kutatója jegyzi. Dolgozata a Keresztény Demokrata Néppárt, majd Demokrata Néppárt történetének 1944-1949 közötti történetét foglalja össze: ismerteti a háború utolsó hónapjaiban megvalósuló pártalakítás nehézségeit, behatóan elemzi azokat a feszültségeket, amelyek egyfelől a világnézeti párt és a hagyományos klerikális vezetésű politikai formációk egyházi hierarchiában megtalálható hívei között, másfelől pedig a baloldali pártok és a kereszténydemokrata párt egyes irányzatai között jelentkeztek. A szerző végül bemutatja az 1947-es választásokat követően a parlamentbe bejutott, ellenzéki szerepet játszó Demokrata Néppártot alkotó főbb társadalmi csoportokat, a frakció tevékenységét és a párt vezetőinek emigrációba kényszerülését. A koalíciós időszak lezárultát követően 1949-re kialakuló egypártrendszer keretei között - az 1956-os forradalom napjait leszámítva - a kereszténydemokrata pártnak egészen a rendszerváltásig nem lehetett szerepe a magyar politikai életben. A kötet magyar párttörténettel foglalkozó egységének utolsó két fejezete ennek a sajátos magyar útnak a következményeit elemzi: Petrás Éva második - az egész könyvet lezáró — tanulmánya az emigrációba kényszerült kereszténydemokrata politikusok tevékenységét, és az 1989-ben a Kereszténydemokrata Néppárt (újjá)alapításában, valamint az európai kereszténydemokrácia intézményrendszeréhez való kapcsolódásban játszott szerepét ismerteti. Az 1989 utáni párttörténet főbb elemeit, izgalmas módszertani megközelítésben Kiss Mária Rita politológus ismerteti az egység harmadik fejezetében. Részben, mivel a szisztematikus párttörténetírás feltételei még nem adottak, részben pedig mivel „egy párt karakterének bemutatása kétségtelenül az identitásstratégiák oldaláról közelíthető meg a legsikeresebben” (738.), a szerző a politikai gondolkodás dimenziójában vizsgálja, milyen identitáselemekből építkezett 1989 és 1998 közötti a KDNP. Az elemzés során Kiss megállapítja, hogy a párt indulásának időszakában a konkuráló identitások közül a történelmi hagyomány legitimáló erejénél fogva a történelmi párt imázsa dominált. A KDNP politikai karakterének modernizálását célzó 1992. áprilisi kereszténydemokrata kongresszus eredményeként utóbb a múltpolitikai identitáselem háttérbe szorult és a kereszténydemokrata elveken alapuló világnézeti pártjelleget hangsúlyozó tényezők kerültek előtérbe. A 20. század utolsó éveiben kibontakozó belső vita végül a nemzeti elemeket hangsúlyozó csoportok és az européer pártimázsra építő elképzelések közötti ellentétek elmélyülése, illetve a tényleges néppárttá váláshoz szükséges szövetségi politika eltérő irányai közötti - részben hatalomtechnikai - küzdelmek okán bontakozott ki. A 20. század második felének európai politikatörténetét kutató szakemberek számára megkerülhetetlen alapmű magyar kiadása, kiegészülve a hazai kereszténydemokrácia eszme- és párttörténetét összefoglaló tanulmányokkal fontos kötettel gazdagítja a magyar nyelvű szakirodalmat. A vaskos, ám ízléses kivitelben megjelent, leginkább talán kézikönyvként használható művet nemcsak a politológusok vagy a történészek, de az európai integráció folyamata és a kereszténydemokrácia története, vagy általában véve a politika iránt érdeklődő laikus olvasók is haszonnal forgathatják. Fejérdy András
