Századok – 2016
2016 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Szeghy-Gayer Veronika: Jan Gašpar - Eleonóra Blašková - Mária Mihóková: Lexikon Košičanov 1848-1938. I. Diel A-I
TÖRTÉNETI IRODALOM 1355 publikációs eredményekben sokszor látványos, tartalmában és a tudományosság szempontból azonban elhanyagolható, só't gyakran nehezen értékelhető' tevékenységet. Az elmúlt két évtizedben szinte semmit sem haladt előre Kassa 20. század első felének, és tegyük hozzá az ezt megelőző időszakok, illetve az 1945 utáni korszak kutatása sem. Nem készültek el az alapkutatások a két világháború közötti időszakról, amely a szlovákiai történetíráson belül igen kedvelt témaválasztás, s ez Kassa tekintetében elsősorban a fenti intézményes háttér rovására írható. Sőt, a dualizmus korabeli Kassával is lényegében a szlovák marxista historiográfia foglakozott érdemben utoljára. A magyar kutatók számára persze nem kell különösebben magyarázni, hogy Kassa nem csupán magyar—szlovák viszonylatban fontos. A város egykori multietnikus jellege miatt kiváló esettanulmányként szolgál a 20. század eleji közép-európai változó identitás-bevallás és népszámlálási kategorizáció vizsgálatához, valamint a 20. század eleji impériumváltások városi elit stratégiáira gyakorolt hatásával, és általában a többnemzetiségű társadalmak működésével foglalkozó kutatások számára. Kassa 1918 utáni fejlődéséről egyelőre mégsem olvashatunk helyi viszonyokat elemző, s nem csak az egyetemes politikatörténeti vagy a szlovák nemzeti fejlődés szempontjából fontos eseményeket ismételgető írásokat. Gyakran a kutatók nyelvtudása is hagy némi kívánni valót maga után, mivel a város 19—20. századi történetének feltárásához legalább négy nyelv (a latin, a német, a szlovák és a magyar) olvasás szintjén való ismerete szükséges. Persze a város marketingjének és önreprezentációjának nézőpontjából is meglepő, hogy Kassának a mai napig nincs saját várostörténeti monográfiája, annak ellenére, hogy múltjával neves nemzetközi (elsősorban magyar, német, szlovák, lengyel) régész, történész és levéltáros gárda foglalkozik mind a mai napig. Ez a tendencia néhány friss munkának köszönhetően, lassan de biztosan megtörni látszik, ám éppen az 1848 és 1938 közti évtizedekre fókuszáló Kassaiak Lexikonjának kézbevételekor ötlik szembe az elmaradás. A lexikon kisebb részben levéltári kutatáson, nagyobb részben az 1945 előtti helytörténeti kiadványok és a Kassán megjelent periodikák szisztematikus átnézésén alapul, amelyhez szükség szerint anyakönyvi adatokat, esetleg az adott személyiség leszármazottjai által közölt információkat is felhasználtak a mű összeállítói. A munka bevezetőjéből kiderül, hogy a lexikon 13 évig készült, első kötete pedig A-tól I-ig mutat be 1895 kassai életrajzot, a legtöbb esetben portrét is közölve az adott személyhez. Az arcképek többsége egyébként Ján Gáspár magánygyűjteményéből származik. Fontos kérdés, hogy mi alapján választották ki, hogy mely személyiségek kerülhetnek be a kötetbe? Ki számít kassainak a lexikon szempontjából? Az nem, aki csak Kassán született, vagy itt halt meg, de nem itt élte le élete nagy részét, s tevékenységével nem fejtett ki semmilyen hatást a város fejlődésére. így például a kassai születésű Bacsó Péter, magyar filmrendező, Palotai Boris írónő fia sincs benne a kötetben, mivel még gyermekkorában elköltözött a városból. Szerencsés módon nemcsak a szűkebb értelemben vett elit, vagyis nemesek, híresebb polgárok és művészek életrajzi adatait halmozták fel a kötet szerkesztői, hanem igyekeztek a közélet minden területére kiterjeszteni érdeklődésüket. így politikusoktól, egyházi személyektől, sportolóktól kezdve számtalan iparost, kereskedőt, tanárt is megtalálunk a kötetben, akik nem feltétlenül kassai születésűek voltak, de életük legalább egy részében nyomott hagytak a város közéletében és tevékenységükről valamilyen írásos emlék maradt fenn. Ennek ellenére hiába kerestem például Hilyovszky Anna, a két világháború közötti városi képviselő-testület egyik magyar képviselőjének életrajzát, miközben olyanok bőven bekerültek az „arcképcsarnokba”, akik csak egy-két évet működtek a városban. A Kassaiak Lexikonjában ugyanakkor nemcsak társadalmi rétegtől, hanem nemzetiségi hovatartozástól függetlenül is helyett kapott minden szlovák, magyar, német,