Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
136 TENGELY ADRIENN Az 1931-es zsinat Szmrecsányi érsek 1931-ben látta elérkezettnek az időt, hogy a kormányzata elejét „gyászosan megzavaró súlyos események kihatásainak enyhülésével”17 eleget tegyen a CIC előírásainak és majdnem kétszáz év után újra egyházmegyei zsinatot hívjon össze.18 A zsinat tartását az egyházi törvények mellett a korszak aggasztónak vélt vallási viszonyai is indokolták: „Népünk anyagias, élvhajhászó, közönyös. A sok megpróbáltatás nemhogy megedzette volna, hanem lélekben megfogyatkozottá lett. Minden erőnket össze kell szednünk, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, hogy híveinket hívővé, erkölcsössé, áldozatos-lelkűvé tegyük. A megyei zsinat, mint valami reflektor, rávilágít ezekre a bajokra s lelki nyomorúságokra, feltárja az istentiszteletnél és szertartásoknál belopódzott visszásságokat: ezekre nézve egyöntetű eljárást állapít meg, egységes, lelkes tevékenységgel veszi fel ellenük a harcot, mert csak így lesz képes a papság megküzdeni a hitélet válságaival.”19 A zsinatot hosszú, öt évig tartó előkészítő munkálatok előzték meg, mivel nem volt olyan korábbi dokumentum, amelyre támaszkodhattak volna, hisz a régi statútumok már mind elavultak. 1925 áprilisában Szmrecsányi érsek megbízta Baráczius József20 prépostot az istentiszteletekre, a temetésekre, a szentségekre, a stóladíjakra és az egyházi alkalmazásban álló világi személyekre vonatkozó szabályok kidolgozásával, Nagy János21 kanonok pedig a kegyuraság, az egyházközségi önkormányzat, az egyházi vagyonkezelés, a papi hagyaték és a papi nyugdíjügy témáját kapta. A munkálatok azonban akadozva haladtak: Baráczius beteg lett, Nagy pedig elhalálozott. Az érsek két évvel később, 1927 februárjában kérte be az anyagokat, majd Nagy félkész javaslatait kiadta Török Kálmán22 prépost-kanonoknak átnézésre, a még nem kidolgozott témák — a szertartáskönyv, a népmissziók, a plébániai könyvtárak, az ügykezelés, valaés új ferences kolostort, Mezőkövesden fiúinternátust alapított, valamint több új plébániát és lelkészséget is. 17 Az őszirózsás forradalom egyháztörténeti vonatkozásaihoz 1. Tengely Adrienn: A magyar egyházak a forradalmak korában. Líceum Kiadó, Eger, 2011. A Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról még nem készült átfogó monografikus feldolgozás. 18 EFL Körlevelek 1931/I./194. 19 Egri Egyházmegyei Közlöny 63. (1931) 33. 20 Baráczius József (Szeged, 1866. február 2. - 1947. július 2.): 1889-ben szentelték pappá. Papnövendékként 1888-ban az Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Társulatának elnöke. 1889 és 1895 között káplán Karcagon, Makiáron, Polgáron, Nyíregyházán és Jászárokszálláson, adminisztrátor Demecseren, Bogácson, Tiszapalkonyán, Felsőnyárádon, Sajóládon és Sályon. 1897-1908 között sajóvámosi lelkész, 1908-1915 között szendrői, 1915-1930 között pedig makiári plébános. 1926-1940 között hevesi főesperes. 1925-től csudányi c. prépost, 1930-tól egri kanonok. 21 Nagy János (Eger, 1877. július 12. - Eger, 1926. október 26.): 1901-ben szentelték pappá. Dévaványán és Szolnokon káplán, majd Egerben hittanár, 1907-től teológiatanár, 1925-től kanonok. 1920-tól haláláig az egri kerület nemzetgyűlési képviselője. 22 Török Kálmán (Detk, 1865. november 11. - Eger, 1939. február 17.): 1891-ben szentelték pappá. Bátorban és Kistályán káplán és hitoktató, majd 1894-ben az egri Szent József Intemátus aligazgatója, 1894^1899 között az egri székesegyház hitszónoka. 1899-től gyöngyösi plébános, 1903-tól középpatai esperes. 1909-től somogyi prépost és patai főesperes, 1915-től egri kanonok. 1906-1910 és 1910-1918 között Gyöngyös országgyűlési képviselője. 1926-tól az egri Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. és a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöke.
