Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: Egy elfeledett alispán: Küry Albert pályaképe
EGY ELFELEDETT ALISPÁN 1333 dicsőséges és felemelő előttem a legnagyobb földi urat: a közönség összességét, a népet szolgálni, szolgálni származásra, vagyonra, foglalkozásra, vallásra való különbség nélkül párttekinteteken felülemelkedve.”.29 Küry Albert alispáni megbízatása egy rendkívül nehéz és vészterhes időszak előestéjén vette kezdetét. Az 1912—13-as években született határozatok száma, a kisebb és nagyobb horderejű, közgyűlés által tárgyalt ügyek hihetetlen változatossága azt bizonyítja, hogy a megyei települések irányítása, az államhatalom igényeinek érvényesítése, a törvények által előírtak gyakorlati megvalósítása a vármegyei közigazgatás első számú tisztviselőjét még szilárd belső és külső viszonyok között is embert próbáló feladat elé állította. Küry Albert alispánként kifejtett tevékenységei közül kiemelkedik a megyei közúthálózat fejlesztése érdekében végzett fáradhatatlan munkássága, amely — lehetővé téve a kisebb települések gazdasági fejlődését, az országos folyamatokba történő bekapcsolását — hosszú évtizedekre megalapozta Jász- Nagykun-Szolnok vármegye településeinek infrastruktúráját. Személyiségét, hivatása iránti alázatát és a közösség iránti elkötelezettségét számos példa igazolja. 1915 tavaszán elérkezett Küry Albert alispán közigazgatási pályájának negyedszázados jubileuma. A törvényhatóság vezetője az „ünnepeltetést [...] nemes szerénységgel hárította el magától”, így az évforduló nem a szokásos keretek között játszódott le. A megemlékezés üzenete mégis sokatmondó: Küry Albert „lelkiismeretes ügybuzgalommal”, „a vármegyéért és a vármegye valamennyi lakójáért tett”, a „közhivatalnokok legszebb erényeivel” átitatott közhasznú munkássága olyan példát kínált saját korában, amely képet ad arról „mi módon kell nemesen és a köznek használva betölteni egy pályát”. Emberségességét, hitéből táplálkozó humanitását, szerénységét pedig jól példázza, hogy számtalan „igazságos intézkedéseivel mennyi szegény sorsú ember ügyét intézte el korrektül [és] Mennyi könnyet szárított fel nemes jó szíve sugallta tevékenységével .”.30 Az első világháború kitörése alapvető változásokat eredményezett a törvényhatóság életében is, az elhúzódó háború mind nehezebb életkörülmények közé kényszerítette a hátország lakosságát, megoldhatatlan élelmezési, ellátási feladatok elé állítva a vármegye közigazgatását. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye férfilakossága óriási véráldozatokkal vette ki részét a harcokból, de a háborúban nemcsak az egyszerű bakák tömegei, hanem a megye főispánja, Horthy Szabolcs is 1914. november végén, parancsteljesítés közben hősi halált halt az 29 Dr. Küry Albert alispán beiktatási beszéde. Szolnok, 1912. június 20. MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 449/1912. Az alispán közigazgatási munkásságát — kiváló eló'dei nyomdokain járva - a törvények betartása és a törvényhatóság autonómiájának megőrzése mellett a hazafiság, a közboldogulás, a keresztényi emberszeretet legnemesebb eszméi hatották át. A Küry Albert alispánná történő' kinevezésével megüresedő' vármegyei főjegyzői pozícióra ugyanezen közgyűlés dr. Cseh Józsefet választotta meg. 30 „Huszonöt év után” című írás. In: Haladás. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szolnok, 1915. március 28.
