Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: Egy elfeledett alispán: Küry Albert pályaképe

EGY ELFELEDETT ALISPÁN 1331 időközben megnősült, a jászkiséri református házassági anyakönyv bejegyzése szerint a 25 éves szolgabíró 1893. július 22-én feleségül vette a felvidéki nagy­­mihályi származású, evangélikus hitvallású Barthus Irént.22 Dr. Küry Albert hivatali karrierje az átlagoshoz képest gyorsan emelkedett: Bagossi Károly korábbi főjegyző alispánná történő kinevezése, majd az ebből ere­dő hivatali rangsor-átrendeződés eredményeként az 1894. június 25-i közgyűlé­sen egyhangúlag nevezték ki a megye harmadik aljegyzőjévé.23 Alig másfél évvel később a rátermettségét bizonyító Küryt az 1895-ös vármegyei tisztújítás alkal­mával dr. Benkó Albert főjegyző mellett pedig már első aljegyzővé választották.24 Nem kellett újabb fél évtized ahhoz, hogy „az illető tisztviselő buzgó működésé­nek elismeréséül” Almásy Géza főispán az akkor még mindig csak 33 éves Küry Albertet „törvény adta jogánál fogva” tiszteletbeli főjegyzővé nevezze ki.25 Az 1905-ös kormányválság után - amely vármegyénk közéletében és a fia­tal tiszteletbeli főjegyző életében is jelentős erőpróbának bizonyul - a várme­gye új főispánjává Almásy Imrét nevezte ki az uralkodó. Az új főispán beik­tatása után elérkezett az idő, hogy az immár közel két évtizedes, számottevő közigazgatási tapasztalattal rendelkező tisztviselők a hivatali rangsorban is­mét előrébb lépjenek. A válságos évet végérvényesen lezáró 1906. június 26-i tisztújító közgyűlésen az új főispán javaslatára a törvényhatósági bizottság dr. Benkó Albertet alispánnak, míg Küry Albertet főjegyzőnek választotta meg.26 1910-ben a vármegye élére dr. Horthy Szabolcs főispán került. Két év­Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánját, egyházunk kiváló és buzgó tagját, a szolnoki egy­ház főgondnokát, választotta meg. A megválasztott előzőleg már mint aljegyző is híven szolgálta az egyházmegyét.”. Protestáns egyházi és iskolai lap 1914. február 8. (57. évf. 6. sz. 90.), http://adtplus.arcanum.hu, letöltés 2016. ápr. 14. 22 A későbbi dr. rassangházai Küry Albertné - akinek eló'neve nemcsak nemesi rangra, ha­nem jászkiséri kötődésére is utal — több mint három évtizeden át, egészen haláláig hű társá­vá vált a későbbi alispánnak. Az alispán felesége az első' világháború idején, majd azt köve­tően is jelentős szerepet vállalt a vármegye jótékonysági mozgalmában, a sebesült katonák segélyezésében, a megyei Vöröskereszt működésében. 23 MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 289/1894. 1894. június 25. 24 MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2382/1895. 1895. decem­ber 21. 25 MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 49/1899. 1899. március 17. 26 Küry a vármegyei közigazgatási rendszer működésének valamennyi fortélyát amellett a Benkó Albert főjegyző', majd alispán mellett sajátította el, akit 1894-ben választottak meg főjegyzővé, 1906-ban pedig alispánná, és számottevő közigazgatási elméleti munkásságot fejtett ki működése során. Benkó Albert és Küry Albert pályája, vármegyei tisztviselői kar­rierje ettől kezdve tulajdonképpen párhuzamosan futott, hiszen Benkó főjegyzősége mellett 1894 és 1906 között — mindkettejüket több tisztújítás alkalmával is újraválasztva —, Küry a tiszteletbeli főjegyzői posztot töltötte be, majd 1906-ban Benkó alispáni előrelépése után Kü­ryt vármegyei főjegyzővé választotta a törvényhatósági bizottság. Benkó Albert pályája na­gyon sok hasonlóságot mutat Küry Albert karrierjével. Benkó ugyancsak nemesi család sar­jaként 1862-ben, Tiszavárkonyban született. 1886. január 1-jén, ugyancsak közigazgatási gyakornokként lépett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szolgálatába. A tehetséges fiatal szakembert néhány év múlva vármegyei aljegyzővé, majd 1894. június 25-én főjegyzővé

Next

/
Thumbnails
Contents