Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA 1319 pusztított. A kiöntés méretét tükrözi, hogy a Tisza és a Hortobágy-Berettyó között összefüggő víztükör alakult ki.53 54 55 56 A katasztrófa elodázhatatlanná tette a töltésépítések szabványosítását és a helyi vízi társulatok autonómiájának korlátozását. Szapáry a helyzetet ismerve egy évvel később csak azzal a feltétellel fogadta el a földművelésügyi miniszteri megbízatást, ha az ország vízügyei egységesen ehhez a tárcához kerülnek.64 Ezután Szapáry Gyula az összes folyószabályozási, ármentesítési és egyéb vízi ügyeket a saját minisztériuma alá rendelte. A vízmérnöki kar állománya a kereskedelemügyi minisztériumból áthelyezett folyammérnökökkel erősödött meg. A dunai és a tiszai vízszabályozást külön-külön vízügyi osztály és a Kvassay Jenő vezetése alatt álló Országos Kultúrmérnöki Hivatal hangolta össze.65 Miniszteri tárcája révén Szapárynák lehetősége nyílt arra, hogy a képviselőházban előterjessze a Tisza és mellékfolyói egységes szabályozási tervét, amely ha maradéktalanul megvalósul, a Széchenyi által megkezdett nagy mű méltó befejezésévé válhatott volna,66 Az uralkodó 1890. március 15-én Szapáry Gyulát nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé. Úgy tűnt, hogy a liberális politikai és gazdasági nézeteket valló, de kiváló agrárius kapcsolatokkal is rendelkező, mélyen vallásos gróf a legalkalmasabb a kormányfői poszt betöltésére az agrárius—merkantil ellentétek kiéleződése és az egyházpolitikai küzdelmek előestéjén. Szapáry miniszterelnöksége alatt több sikeres gazdasági intézkedést hajtottak végre, melyek közül Wekerle Sándor pénzügyi reformja, továbbá Baross Gábor iparfejlesztésre és a vasúti tarifa kiterjesztésére vonatkozó rendeletéi emelkednek ki. Ám a legnagyobb horderejű intézkedés a közigazgatás államosítása lett volna, amelynek törvényjavaslatát 1891. március 7-én a miniszterelnök maga terjesztette elő a parlamentben. Szapáry az 1873-ban kidolgozott koncepciójától eltérően a megyék területi beosztásán nem kívánt változtatni. Az 1891-es tervezetben gyökeresen új tényezőnek számított viszont a megyék önkormányzati jogának korlátozása állami tisztviselők alkalmazásával. A törvényjavaslat szerint a tisztikart ezentúl nem a vármegyei törvényhatóság választaná meg, hanem a belügyminiszter nevezné ki. A miniszterelnök javaslatának ugyancsak lényeges pontja a járási tanácsok felállítása, amelyek egy járás, vagy két szomszédos járás ügyeit intéznék. A járások területét a belügyminiszter határozta volna meg és a megyék a járások székhelyeit is csak miniszteri jóváhagyással helyezhették volna át. Szapáry a községek autonómiáját is csökkenteni kívánta. A kisközségeket körjegyzői körzetekbe vonta volna össze. A megyei igazgatás államosításával a rendezett tanácsú városok 53 Károlyi Zsigmondi, - Nemes Gerzson: A rendszeres szabályozások kora (1846— 1944). Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. Bp. 1975. 64-65. 54 Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában... A vízkárelhárítás jogi szabályozásának fejlődése, különös tekintettel a védekezés szervezeti oldalára, www.dunamuzeum.hu/public/ laci/Arvizbelviz.doc 19—20, letöltés 2016. márc. 27. 55 http://www.mernokkapu.hu/index.php?n=5&tartalom_id=423&area..2—3., letöltés 2016. márc. 27. 56 Graf Julius Szapáry i. m. 69-71.
