Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA 1315 enklávéból, egymással össze nem függő részből állt. A Mátraaljától Szeged határáig, a Dunától a Körös folyóig és a Nagy-Sárrétig terjedő hatalmas terület évi adója fedezte ugyan a közigazgatás költségeit, ám a nagy távolságok és a közlekedési akadályok miatt még az enklávék kiegészítésével és összekapcsolásával sem lehetett volna a Jászkun Kerületet tovább fenntartani. Az 1870-es évek elejére már Heves és Külső-Szolnok vármegye szétválasztása is időszerűvé vált. A Szapáry irányítása alatt álló Belügyminisztériumban több tervet is kidolgoztak a kérdés megoldására. A Jászkunság három alkotóelemet, a Jász, a Nagykun és a Kiskun Kerületet mindenképpen szét akarták választani egymástól és külön-külön álló megyei törvényhatóságokká kívánták átszervezni. Heves-Jász megye néven a Tiszától nyugatra lévő külső-szolnoki községekkel együtt Eger központtal, Kun megye néven a Tisza bal parti volt jobbágyfalvaival és Hajdúszoboszlóval együtt új megyei törvényhatóságokat hoztak volna létre. A Kiskunság északi részét Pest megyébe kívánták beolvasztani, míg a terület nagyobbik részéből Kecskemét központtal Solt megye néven önálló törvényhatóságot akartak szervezni. Szolnokot Pest megyéhez csatolták volna. A város megyeszékhelyi rangra emelése fel sem merült a Szapáry-féle törvényjavaslatban. A külső-szolnoki részekből sem kívántak önálló Szolnok megyét szervezni, hanem felosztották volna Heves-Jász és Kun megye között. Mivel Szapáry a megyéket hat országos kerületbe osztotta volna be, Heves-Jász megye a Tiszán inneni, Kun megye a Tiszántúli, Solt megye az Alföldi kerületbe került volna.40 Jóllehet Szapáry Gyula birtokai és családja révén a Szolnok környéki Tiszavidékhez kötődött, megyereformjában az itteni birtokosoknak nem kívánt kedvezni. O az ország érdekeit tartotta szem előtt a legkisebb részrehajlás nélkül. Ennek ellenére először Jászberény város és a Jászkun Kerület vezetői tiltakoztak a törvényjavaslat ellen. 1874 januárjában önálló Jász megye létrehozására vonatkozó kérvényt terjesztettek be a Belügyminisztériumba.41 Ugyanis azonnal felmérték, hogy milyen káros következményekkel jár, ha Jászberény elveszti a megyeszékhelynek megfelelő kerületi székhelyi státuszát. Ezt nagyon jól látták, hiszen meghatározó volt egy város fejlődése szempontjából, hogy megyeszékhely, vagy sem. Ugyanis a vármegyék központjában működtek a jelentősebb közhivatalok, a megyeháza, adóhivatal, törvényszék, börtön és más intézmények. A máshonnan odautazok miatt a vendéglőkben, kocsmákban és a fogadókban mindig nagy volt a forgalom. A bevételekre kivetett pótadó pedig a megyeszékhely—város jövedelmét növelte. Ezekben a városokban állami és megyei támogatással új középületeket emeltek. Az ideköltözött hivatalnokréteg is többet költött, többet fogyasztott magasabb szintű életvitele révén. Egyesületeket alapított, gyermekeit jórészt a helyben létesített, középfokú iskolába járatta és 40 Seres Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Levéltári füzetek 2. Szolnok 1975. 29-31. 41 Uo. 31.
