Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében

1302

SZIKLA GERGŐ

be, „amely elvben ugyan Bihar vármegyéhez tartozott, de amelyet földrajzi, gazdasági és politikai adottságai eleve arra predesztináltak, hogy a későbbi Hajdúság központi városának szerepét lássa el”.64 A cívisvárost támogatta Tisza Kálmán, a város országgyűlési képviselője is, aki ekkor Magyarország miniszterelnöki és egyben belügyminiszteri tisztségét is betöltötte.65 Ráadásul megnyerték maguknak a Hajdúböszörménnyel mindig is szemben álló Hajdúszoboszló támogatását — egy kikötésük volt csupán, hogy az új vármegyét Hajdú vármegyének hívják.

Végül - a hosszantartó egyeztetéseket és küzdelmeket követően, a számos elvetett tervezeten túllépve - 1876. június 19-én szentesítették és léptették életbe az 1876. évi XXXIII. törvénycikket, mellyel létrehozták többek között Hajdú vármegyét is (az új törvényhatóság szervező munkálataival a bihari származású Miskolczy Lajost bízták meg).66 A fentebb említett jogszabály mellett az 1877. évi I. törvénycikkel állapították meg a vármegye végleges területét:

„19. Hajdú megyét képezik:

a) a volt Hajdú városok: u. m. Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló, Vámos-Béres;

b) Szabolcs megyéből a következő községek:

Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szováth, Tetétlen, Földes és Józsa-Szt.-György, kertész község;

c) Bihar megyéből a következő községek:

Kaba, Mike-Pércs, Sámson.’*7

Székhelye a szintén Bihar vármegyétől átkerült, hatalmas külterülettel, több pusztával rendelkező68 és szabad királyi városi rangját továbbra is megőrző Debrecen lett.

A Hajdúkerület hivatalosan 1876. július 17-én oszlatta fel magát,69 míg Hajdú vármegye alakuló közgyűlését 1876. szeptember 4-e és 6-a között tartották, amelyet Miskolczy Lajos főispán nyitott meg.70 Itt született döntés többek közt arról, hogy az elnevezés mellett átveszik, illetőleg megtartják a Hajdúkerület kék-fehér színét és ősi címerét is. A volt kerület tisztikarát, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetét, valamint a Szabolcs vármegye átkebelezett részeivel átjötteket szintén

semlegesítette: az újonnan létrehozandó vármegye székháza céljára felajánlotta ingyenesen a tulajdonában lévő' Fehér Ló vendégfogadót (ennek a telkén áll ma is Hajdú vármegye, jelenleg Hajdú-Bihar megye székháza).

64 Nyakas MLétrejötte i. m. 15.

65 Uo. 29.

66 Uo. 41.

67 www.1000ev.hu, letöltés 2016. júl. 17.

68 Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk a Debrecen város tulajdonához tartozó, vele területi összefüggésben álló, azonban eddig Szabolcs vármegye fennhatósága alatt lévő pusztákat, pusztarészeket (mint pl. Ohat, Zán, Macs, Zelemér, Pacz, Szepes, Nagyhegyes, Bánk) a város hatósága alá helyezte. Korábban ezt már többször is megpróbálták elérni, de Szabolcsnak eddig mindig sikerült meghiúsítania. Vö. Nyakas M.: Létrejötte i. m. 27.

69 Nyakas M.: Létrejötte i. m. 43.

70 MNL HBML IV. B. 902/a. 1. k.