Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI 1297 Dualizmus kori „reformok” (1872-1920) Már a kiegyezést követően felerősödött az igény a közigazgatás megreformálására, de mivel a különböző irányzatok képviselői nem tudtak kompromisszumra jutni, ezért csak kisebb mértékű változtatásokat léptettek életbe. Az évtized végén a vármegyékben és a járásokban is szétválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, majd 1872-től felálltak a járásbíróságok (összesen 360). A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk pedig többek közt kikötötte, hogy a főispán vezette küldöttség dolgozzon ki tervet - a választókerületekre való tekintettel - a törvényhatóságnak szolgabírói járásokra (szakaszokra) osztására; és hogy a központi tisztviselők (például alispán, jegyző) a törvényhatóság székhelyén, a kültisztviselők (például szolgabíró) pedig a járás (szakasz) területén kötelesek lakni, tehát a járás székhelye továbbra sem állandósult. Ezzel a jogszabállyal ismerték el jogilag és zárták le azt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc alatt végbement folyamatot, mely a török kiűzése után mesterségesen szétszakított Nagyváradot (Várad-Újvárost, Várad-Olaszit, Várad-Váralját és Várad-Velencét) újra egyesítette, s visszaadta a megyei hatóságoktól független önállóságát. A törvény alapján a megyeszékhely 1872-től szervezkedett törvényhatósággá alakult át.44 Az 1871. évi XVIII. törvénycikk, mely a községek rendezéséről szólt — a mezőváros és a falu helyett — bevezette a rendezett tanácsú város, nagyközség és kisközség település-típusokat.45 A mezővárosok — attól függően, hogy a törvény által rájuk ruházott teendőkből mennyit voltak képesek saját erejükből ellátni — rendezett tanácsú városokká, illetve nagyközségekké alakultak át. Miközben a falvak közül a nagyobbak nagyközségek, a kisebbek pedig kisközségek lettek, és az utóbbiaknak teendőik ellátása végett más községekkel kellett szövetkezniük, körjegyzőséget alkotniuk. A rendezett tanácsú városok közvetlenül az alispán, míg a községek a járási (szakasz) szolgabíró irányítása alatt álltak.46 Bihar vármegyében nem volt rendezett tanácsú város, mivel egyetlen település sem felelt meg a törvényi előírásoknak; ugyanakkor a falvainak jóval több mint a fele kisközséggé alakult át, elsősorban azok, amelyek a vármegye nagyobb részét kitevő hegyek közt feküdtek. Mint ahogy azt korábban is írtuk, a nagy kiterjedésű járások már nem tudtak megfelelni a követelményeknek, ezért Bihar vármegyében - a fentebb említett törvénynek megfelelően — 1872-ben megszűntették a járásokat, és a szakaszokat 44 Dominkovits Péter - Horváth Gergely Krisztián: A szolgabíráktól a járási hivatalokig — a járások története Magyarországon a 13. századtól 1983-ig. In: „Kormányozni lehet ugyan távolról, de igazgatni csak közelről lehet jól...”. Szerk. Csite András - Oláh Miklós. Bp. 2011. 33-34.; vö. www.1000ev.hu, letöltés 2016. ápr. 14. 45 A hivatalos és a mindennapi nyelvhasználat is sokáig megőrizte a korábbi mezőváros és falu elnevezéseket, gyakran ezeket használta az újonnan bevezetettek helyett. 46 www.1000ev.hu, letöltés 2016. ápr. 24.
