Századok – 2016

2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910

.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1239 (történeti, földrajzi, néprajzi) leginkább kontakt-zónákról szeret beszélni.39 Fiatal kutatók sora tett kísérletet hosszabb idó'távon keresztül vizsgálni egyes kontakt-zónákon belül a nyelvhatárok mozgását. Talán leginkább a zempléni és bihari kutatások módszertani korszerűsége és aprólékossága emelhető' ki ezek sorából.40 A térbeli ábrázolás természetesen maga is csak a fentebbi mó­don keletkezett statisztikai adatok elemzésén alapulhat, viszont a nyelvhatár mozgásainak, a kontakt-zóna pulzálásának, az egyes községek etnikai ingado­zásainak ábrázolása újabb szempontokkal gazdagíthatja a népszámlálásokkal kapcsolatos kritikai értelmezés lehetőségét. Mivel nem lehet cél 2016-ban a nyelvi háború folytatása történeti statiszti­kai eszközökkel, prezentációmban nem az északi és keleti nyelvhatár körzetét választottam vizsgálati terepül, hanem a főváros közelségében félkörben hú­zódó vegyeslakosságú zónát, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi alsó és a pilisi felső járását, ahol német és szlovák (sőt szerb) lakossággal keverten talál­hatók magyar falvak. így, egy léptékváltással lokális szinten be lehet mutatni mindazokat a problémákat, amelyeket a fentiekben makroszinten megpróbál­tam exponálni. A vizsgálati terepül választott, a főváros közelében Budafok-Promontortól a Dunakanyarig félkörben húzódó vegyes lakosságú zónában, közigazgatási beosztás szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye két járásában, a pilisi alsó (biai) és a pilisi felső (pomázi) járás területén elsősorban a vértesi „sváb meden­ce” budai „nyúlványa” volt a régió jellegzetes etnikai képződménye. Itt német és szlovák (sőt helyenként eredetileg szerb) lakosságú települések között keverten helyezkedtek el magyar falvak, s a nem magyar nemzetiségű településeken is a korszakban növekvő súllyal jelentek meg a magyarok.41 Olyan népcsoportok éltek itt együtt, amelyekkel szemben a századfordulón a magyar anyanyelvű népesség országszerte jelentős előrehaladást tudott felmutatni, de amelyek kör­zetünkben maguk is dinamikát hordoztak részben egymáshoz, részben a szer­­bekhez viszonyítva. Az egy településen belüli vegyes etnikai összetétel tipikus példája Perbál és Piliscsaba (német — szlovák), Budakalász és Csobánka (német — szerb), illetve Pomáz (német — szerb — szlovák). Ebben a körzetben ugyan nem lehet Budapest hatásától elvonatkoztatni, sőt két kisváros, Szentendre és Vác is a felső járás peremén terült el, az azonban mégis megállapítható, hogy szá­mottevő iparosodás és városfejlődés viszonylag kevéssé alakította át a zömmel hegyes-dombos vidéket. 39 Keményfi Róbert: Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Etnikai és felekezeti terek, kontaktzónák elemzési lehetó'ségei. Debrecen 2004. 40 Bagdi Róbert - Demeter Gábor: Migráció és asszimiláció Eszakkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715-1992). (Studia Historico-Demographica Debrecina I.) 2. bó'v. kiadás. Deb­recen 2009. 41 A térképek szakszerű megrajzolásáért Bagdi Róbertnek ezúton is kifejezem hálás köszö­­netemet.

Next

/
Thumbnails
Contents