Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
1232 KÖVÉR GYÖRGY inkább a túlzott helyi ambíciókkal (avagy a helyi erőviszonyokkal) függhetett öszsze. így láthatták a központból is, mert a kormányzat végül itt csak két községben fogott hozzá a tényleges létesítéshez. A nagyszámú javaslat érdemben befolyásolhatta a kormányzati döntéseket, már amennyiben egyes megyéknél magasabb számú javaslatot fogadtak el megvalósításra (Nyitra, Abaúj-Torna, Bereg, Temes, Torontál), de tájegységenként láthatóan az egy- és kétötöd közötti kivitelezési arány tűnt elfogadottnak. Nincs jele annak, hogy a kormányzat a felvidéki megyéket preferálta volna, viszont elég egyértelműnek látszik, hogy leginkább a Bánát (45,4%) és Erdély (35,1%) állott a VKM törekvéseinek homlokterében. Az eredeti „párhuzam-akció” tervéhez képest menet közben több értelemben is átbillent a mérleg nyelve. Az 1900-as látványos túlfutáshoz képest 1901-ben radikálisan vissza kellett fogni a tempót, s eközben ráadásul 1900-tól kezdve erőteljesen a vegyes és tisztán (más) nemzetiségű területekre helyeződött át a hangsúly. A dolog hátterében a pénzhiány állt: eredetileg évente 200 iskolát és 300 tanítói helyet terveztek, s évi 480 000 koronát irányoztak elő. Azonban a népesebb községekben nem lehetett csak egytanítós iskolát szervezni, így végül 1000 helyett csak 724 iskola alakult, viszont több mint 1600 tanítói állást kellett létesíteni.20 De a statisztikai kimutatásokkal nem lehetett minden rendben, ugyanis Halász Ferenc eredeti, 1902 elején készült összesítésének hátoldalán a miniszter kifogásolta az 1901-es adatokat („Ezen adatokkal ellenkezőt is kaptam, kérem már most ezt hitelesen bemutatni!”), amelynek következtében az eredetileg 125 létesített iskola száma — kék irónnak korrigálva — 105-re redukálódott.21 4. táblázat Állami népiskolák létesítése a századfordulón ÉV község tiszta magyar vegyes és tisztán (más) nemzetiségű szerveztetett áll. népiskola szerveztetek tanítói állás 1898 134 57 77 161 411 1899 113 40 73 136 339 1900 148 46 102 178 354 1901 85 10 75 105 245 1902 98 28 70 144 256 Összes 578 181 397 724 1605 % 100 31,3 68,7 Forrás: Új állami népiskolák. Néptanítók Lapja, 1903. febr. 12. Azok a tanulmányok, amelyek az iskoláztatási akció helyi megvalósulása és a koalíciós kormányzat által elindított második államosítási hullám idején is 20 Néptanítók Lapja, 1903. febr. 12. A korabeli sajtó nem reklámozta, hogy ezek jelentó's része ideiglenes, bérelt épületekben létesült. Lásd Köte S.: Közoktatás i. m. 71. 21 MNL OL K 721 — 2a — 1898-1903. 2. cs. 11. Halász Ferenc: Kimutatás az 1898 évben tervbe vett 1000 új állami elemi népiskola közül eddig létrejött szervezésekről. Bp. 1902. jan. 6.
