Századok – 2016

2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910

1228

KÖVÉR GYÖRGY

adatnak.”13 Vagyis az 1910-es adatokat is csak ezekkel való összehasonlításban érdemes értékelni.

A folyamatok dinamikáját a nemzetiségi területekről a központba áramlás olvasztó erejével, a városiasodással és iparosodással, a természetes szaporodással és kivándorlásban való részvétellel lehet összefüggésbe hozni.14 A magyar történetírásban elfogadottnak tekinthető', hogy „a magyarság növekedési üteme az 1880-1910 közötti periódusban éppen a nemzetiségi régiókban volt a legeró'sebb.”15 Ha a korabeli gyakorlatban használatos statisztikai nagytájak beosztása szerint vesszük szemügyre a magyar, német, szlovák anyanyelvűek abszolút számának alakulását, akkor megállapítható, hogy mind országos méretben, mind a szlovákok és németek által eró'sen lakott tájegységeken a századfordulón stagnált, illetve hanyatlott ezeknek az etnikai csoportoknak a száma (csak a Duna bal part szlováksága növekedett [lásd 2. táblázat]).

Nemzetépítés és iskoláztatás

A népszámlálás eló'készító'i elsó'sorban az iskoláztatást (s mellette a vegyesházasságot) tartották olyan tényezó'nek, amelynek révén a magyar anyanyelv terjedése várható. S ez aligha véletlen. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal komolyan részt vett azoknak a terveknek az eló'készítésében, a fennálló viszonyok megismerésében és feltérképezésében (!), amelyek révén a kormányzat a magyar anyanyelv terjedését remélte eló'segíteni. Wlassics Gyula, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) élén hirdette meg 1898-ban az ezer állami iskola létesítésének programját.16

13 Kovács Alajos: A nyelvismeret, mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője. Magyar Statisztikai Szemle 6. (1928) 1—32. Az idézett önkritikus megállapítások az 5. oldalon.

14 Kovács A.: A nyelvismeret i. m. 6.; Katus LMultinational Hungary i. m. 112—113.

15 Szarka László: Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867—1918. Pozsony 1995. 60. Szarka megállapítása, adatait tekintve, Katus László tanulmányára támaszkodik. Katus László: Die Magyaren. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Hg. Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch. Die Völker des Reiches. Bd. III. 2. Teilband. Wien 1980. 411-488.

16 Wlassics iskolapolitikájáról lásd Halász Ferenc: Állami népoktatás. Bp. 1902. 24-40.; Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918). Bp. 1975. 71-73.; Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Szerk. Mann Miklós. 1987. 106., 134-135.; Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás. In: Wlassics Gyula és kora. 1852-1937. Szerk. Kapiller Imre. (Zalaegerszegi Füzetek 8.) Zalaegerszeg 2002. 83—85; Joachim von Puttkamer: Schulalltag und nationale Integration in Ungarn. Slowaken, Rumänen und Siebenbürger Sachsen in der Auseianandersetzung mit der ungarischen Staatsidee 1867-1914. München 2003. 115-117.; Vesztróczy Zsolt: Modernizáció és/vagy magyarosítás. Iskolapolitika és népoktatás a felső-magyarországi szlovák régióban, 1867—1918. Pro Minoritáié 2012. tavasz 155-172.